VeR

VeR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elvont gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VeR 

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: VeR

Gyökpár: VeRVéR 

Leírás:  Ismétlődő mozgást fejez ki, az üt szó által meghatározott cselekvést közvetítő ismétlés. Meleg vérűek verése vérrel jár. Ez a cselekvés sorozat elvontan, elvont fogalomként, gyök">elvont gyökként, a VeRs szavunkban jelenik meg. Gondoljunk arra amikor a veressel soronként ostorozunk.


KialakulásaŐsszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.

Elágazások:

  • Dravida: eri, arei =üt, ver szerént.
  • Török: vurnak, csagataj ny. ur-mak = verni.
  • Hindu: vurus, urus = verés, verekedés, harc. 
  • Latin verber, verbero.


Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VeR <> ReV mely szó adja a fémek felületén képződő, védő, vagy salakréteg nevét. Reve.

Közvetlen rokon gyökszava: VěR mely szó a VěRest (másutt vörös) szót jelenti szintén a VR szócsoportba tartozó gyökszó, de nem került kibontásra.


Források:
CzF. :

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Ősmagyar, VeR, VR | Címke: | VeR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VáR

VáR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó > Elvont gyök


Szóbokor szint: második szint.

Jelentése, gyökszóképe: Helyben történő figyelés.

Gyökszavai:  VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VúR

Szó fajtája: VáR: Főnév, VáR: Ige

Fogalomkőr: Helyben maradni.

Gyök Párja: VaR- VáR

Leírás: A helyben maradás, a bizonytalan ideig tartó figyelem állapotának a jelentése, a VÁR (ige), a várakozás.  Ebből alakult ki a vár (főnév) Várakozó emberek által, vagy részére kialakított , épített, erős földel, sáncokkal, később falakkal körbevett, védett, védelmet adó  hely. Mai értelembe erőd. Erőd építményként történő elnevezése az igéből származik. VáR; Ige > VáR; erőd, erődítmény főnév. A védelmét a VaR adja. A VaR a behegedt sebhez hasonló környezettől elválasztó, abból kialakult hártya a földön aVaR,  a testben VéR a várban a fal adja. A vár szó: ige <> főnév kettéválása az Ógörög korra tehető.

Kialakulása: Ősszó>  Ősmagyar> Ómagyar> Előmagyar> Napjaink 



Eredete: Ősmagyar
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: gyökszó, Ősmagyar, VáR, VR | Címke: | VáR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VaR

VaR
Gyökszó

Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyök, Gyökszó,  VaRR formában, Elvont gyök.


Szóbokor szint: harmadik szint.

Jelentése, gyökszóképe: Heg, héj, hártya. Behegedt seb.

Gyökszavai:   VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: Alvadt Vérből képződő réteg.

Gyök Párja: VaRVáR


Leírás:  A testrészek sérülése esetén, azok felületén a védelmére képződő vékony réteg, hártya. Feladata a testrészt gyógyulásáig óvni.  Elszáradt, később, a feladatát elvégezve, porladó vér. Az emberi seb felületén VaR, a föld felületén aVaR.

Hasonló hangzású, a hosszú R hanggal a VaRR ige, mely szavunk két dolog egymáshoz történő rögzítésének a neve. Hasonlóan a bevarosodott testhez, annyi eltéréssel, hogy itt a megszilárdult vér helyett, régebben természetes, ma már jobbára mesterséges szálakat használnak.

KialakulásaŐsszó > Ősmagyar



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a RáV mely szó a ReV szóval egy szóbokorban hasonlóan adja a fémek felületén képződő, védő, vagy salakréteg nevét.


Források:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: elvont gyök, Ősmagyar, Ősszó, VaR, VR | Címke: | VaR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Avar

aVaR

Gyökszó

Gyökkapcsolat: aVaR > VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Szóbokor gyök szint:  Harmadik szint, a VaR gyök előragozása. Szóbokor gyökhangpárja a VR gyökhangpár.

Jelentése:  Elavult, elszáradt maradék, SzáR. Átvitt értelembe nép.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: Elhalt, SzáR növényi részek, melyek betakarják a földet, egy réteget raknak rá a saját elhalt részeikből, ez a VaR .

Gyökpár:

Leírás: Elszáradt, lábon maradt túlérett, növény részek, jobbára SzáR . A földet elfedő  külső hatásoktól megvédő elhalt réteg.  A VaR.
Az avar szavunk hasonlóan szóbokor második szintű szavaihoz testnedv, testszövet eredetre vezethető vissza. Ez a testnedv, sok esetben a vér, másutt a növényt alkotó folyadék. Hiánya elszáradt növényi részeket eredményez, úgy ahogy a heg az elszáradt vér a seben. A föld felszínét betakaró avar a földet védelmezi.
Minden szócsoportbeli gyök rendelkezik egy vagy több átvitt értelmű jelentéssel gyökszóképpel, mint például a; VaR ige, és, heg; a VáR ige és az építmény. Ezekhez hasonlóan jelenti a nyelvünkben az aVaR szó az elszáradt, növényi részeket; nép nevét, mely nép a hunok után elfedi a népességet és biztosan eltakarja elrejti a valódi értékeket, megőrizve, meggyógyítva a jövő számára. Az Avar népnévnek a szóképe arra a hegre hasonlít ami nagy sebet takar és gyógyít.

Kialakulása:  VR gyökhangpár, VR szóbokor, VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR a szóbokor jelentése vér.

Eredet: Előmagyar Kor

Források: CzF.

Kategória: avar, Előmagyar kor, főnév, Szótár, VaR, VR | Címke: | Avar bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

SOK

A „SOK” szavunk gyökszó.

SK

SK gyökhangpár.

Ilyenformán a legfelsőbb szintű szóbokor, amibe tartozik az a SK gyökpár alkotta szóbokor.

 

O

Meghatározó egyedi hangja az O[1] hang. Az Ó hang többes számú képzőként vesz részt az SK gyökhangpár meghatározásában. Ez a gyök ilyenformán a SOK szavunk, mely szó fokozva a több egy változata. Sok, több, mégtöbb[2], legtöbb[3].

Az O középképző a többes szám képzésére:

  1. Az O hang mind középképző egyes személyragos főnevek többesszámu második személyében, többes számot hoznak létre, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok).
  2. Ezt a tulajdonságot követik az ak, ek, ěk, ők többesragu nevek, az illető hangzóikra nézve, pl. ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk; szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
  3. Oly jelenidőbeli igék többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik, mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok, (irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok, (fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt, rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt, ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.

Jelentései:

  1. Nagyszámú, nagymennyiségű, azonos dolgok kifejezése. Pl.: sok könyv, sok ház, sok ember, stb.
  2. Gyűjtőszóhoz (por), búza, gabona, krumpli) kapcsolódva nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utcán. Sok búzája, sok burgonyája termett.
  3. Idő hosszának a meghatározására használjuk, sok idő eltelt, mióta Czucor ezeket a gondolatokat papírra vetette mégtöbb[4] idő eltelt Ballagi okfejtése óta.
  4. A középszerűnél több kifejezése. A kellő mértéket, a középszert, túlhaladja. Pl. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok. (Km.). Soknak sok kell.  Sok sem tarthat örökké.  Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának, azaz sokat képzel magáról. Na és ide tartoznak az okosok.

Ellentétpárja a KEVÉS

A SOK gyökszó elszármazása, megjelenése más nyelvekben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: ggyüjtők, gyök, gyökszó, hangpár, képző, mennyiséggyök, SK, SOK, számhatározó, toldalék | Címke: | SOK bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A gyökhangok

Gyökhangok

Gyökhangok a mássalhangzók, szó és értelem alkotók.

A magyar nyelvben, magyarul a gyökhangok (mind mássalhangzók), kimondva, hangsúlyozva annak eredeti, nyelvszabályozás előtti, és még ma is előforduló kiejtését, értelmes szavakat alkotnak, ezek a szavak a továbbiakban gyökhangok.

Gyökhangok: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.

A mássalhangzók a magyar nyelvben önálló szóalkotók. Kiejtve még ma is értelmes szavakat hordoznak. Ezek a szavak gyökszavak.  Minden mássalhangzónak, többféle kiejtése létezik, ezek alakítják a magyar nyelvet.

Gyökhangok kiejtve, magyarul:

Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, eF, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, eM, Mö, eN, Nö, eNY, NYö, Pé, Pö, eR. Rö eS, Sö, eSZ, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.

A gyökök, gyökszavak elemzése során a gyökhangokat a gyökben elfoglalt helye alapján is csoportosítjuk ezek a következők: Előtétes gyökhang, közbevetett gyökhang, hátratett gyökhang, áttételes gyökhang. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: fogalmak, gyökhang, Hang | Címke: | A gyökhangok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

FZ hangpár

FZ hangpár

F-Z

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eFZé, FöZé, eFZö, FöZö

Gyökszavai: FaZ, FáZ, FeZ, FéZ, FiZ, FoZ, FöZ, FőZ, FüZ, FuZ

Megjelenési formái: FaZék, FaZekas, FáZik, FáZis, FeZ, eFeZus, FiZ, FiZet, FiZika, FiZikai, morFiZmus, foz, golFoZ, morFoZ, poFoZ, morFóZis, FőZ, szörFöZ, FüZ, FűZő, FűZőviselet, FűZődő, FüZfa, FüZet, FüZetbe, FűZeibe,  FűZzük, cipüFüZet, FúZió, FúZiók, konFúZió, diFúZ, diFúZió,

Kötött mássalhangzó párosként nem jelenik meg a nyelvünkben. A Google kereső 96 millió előfordulást regisztrált.

Szóbokor:  FŰZ

Fogalomkőr: Fűz, kosarat fűz, a fűz, vesszejéből, majd minden hasonlóan ismétlődő tevékenység meghatározója, a szóbokorba tartozó gyökök gyökképe. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: FZ, gyökhangpár, hangpár, szóbokor | Címke: , , | FZ hangpár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

gyök

Kategória: FN, FO, fogalmak, Fogalom, fonák írás, gyök, gyökhangpár, gyökkapcsolódás, gyökösszetétel, hangpár, Jelek, szóbokor, szócsoport, szókép, terjedés | Címke: , | A gyöknyelv fogalmai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

ViCs

ViCs

 

Gyökszó> Kedélygyök

Gyökkapcsolat: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Vicsorit

A szó fajtája: Ige

Fogalomr: Szenvedő nevetés

Gyökpár: ViCs- VíCs

Leírás: 

Kialakulása: Hun> Ómagyar> Szláv> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet:  Magyar

Források:

VICS természeti hangszó, mely a nevető fogai közől kinyomuló vékony éles hangot utánozza, honnan vicsog, vicscsan származékok. Némi módosúlattal hasonló jelentésük: vigy, vigyog; vih, vihog; vik vikog; vinny, vinnyog. Mennyiben ilyetén nevetéskor a száj széthuzódik, s a fogak kitünnek, másod jelentése nyilás, kitünés; honnan, vicsorog = fogait kimutatja; felhők közől kiviggyan a nap, sugarai kilövellenek; vinnyog a szája, meg-megnyilik, vonaglik, mintha nevetni akarna.

Kategória: kedélygyök, ViCs | Címke: | ViCs bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VCs

VCs hangpár

V-Cs

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VéCsé, VöCsé, VéCsö, VöCsö

Gyökszavai: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Megjelenési formái: VaCS, VaCsora, szaVaCSka, ViCsorog, koVáCs, VöCsög, 

Szóbokor:  Utol (hátul, végül)

Fogalomkőr: A végső lehetőség, az utolsó esély, a sor vége.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: VCs | Címke: | VCs bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva