Ómagyar kategória bejegyzései

Nyelvünknek ez a korszaka a honfoglalás befejeződésével kezdődött és a kereszténység felvételén át az első teljesen magyar nyelvű könyv megjelenéséig (1526) tartott.
Ómagyar kor (896–1526)

RéG

RéG

Gyökszó> Mérték gyök> Időgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Az idő folyamába rejtett.

A szó fajtája:  Főnév> Névszó. szó">Határozószó> Időhatározó.

Fogalomr:  Ismétlődő folyamatok.

GyökpárReG-RéG, RáG-RéG

Leírás: Előfordulásai a múlt idéző kifejezésekben jelennek meg.  Ilyenek RéG, RéGi, RéGiség, RéGen, RéGent, RéGente, öReG. Megjelenései: Rámutatással=Öreg> Ö! ReG= Ő! RéG-i. A fogalomkőr első megjelenése Ra, Rá, Ré Egyiptomi Napisten nevéből és a köré alakult mitológiából, RéGiségből ered.

Kialakulása: Ré-Idő> RéG=Idő> régidő> egyszerüsítve=reid> RéG

Eredet: Előmagyar:Re, Ré> Ősmagyar: ReG, RéG> Ómagyar: öReG> Középmagyar: ős-RéG> Magyarkor: Rég. Bővebben…

ReG

ReG

Gyökszó> Pusztagyök> Hanggyök, Kedélygyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Ismétlés, ismétlődés.

A szó fajtája: szó">Gyűjtőszó.

Fogalomr: Ismétlődő folyamatok.

Gyökpár: RaG- ReG, ReG-RéG.

Leírás: Elvont gyöke a ReGe, ReGél, ReGgel, szavaknak. Megjelenik az öReG, féReG, méReG, beReG, berReG, peReG, pityeReG, kéReG, ReGatt, fReGatt, ReGement, ReGenerál, ReGens, szavakban.

Kialakulása: Miként a nap ReGgel felkel, úgy ismétli mindenűt magát ez a gyök. El ReGéli az öReG dolgokat. Van akiről ez lepeReG. Ismétli önmagát, mint a ReGiment katonája. Másutt a reGiók ReGense.

Eredet: Ősmagyar: ReG=hangutánzó, hanggyök (reg-reg, breg-breg) > Ómagyar> ReG= kedélygyök> Elágazás! Magyarkor= berReG.

Források, előfordulások:

Bővebben…

ViD

ViD

 

Gyökszó> szó">Ősszó> Elavult gyök> Elvont gyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Kisebb.

A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév.

Fogalomr: VaD

Gyökpár: Nincs

Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került.

Kialakulása: ViD innen> Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb> ViD-ék. Az elkülönült kisebb népcsoport DraViDa. A gondoktól megszabadult e-ViD> e-ViD-ens> akkor ViD-ám. Elágazás! evidencia. Megrövidít, ha likViDál. 

Eredet: ViD>szó">Ősszó (A VaD-on tól kisebb)> Ősmagyar (Főnév, tulajdonnév, településnév) > Ómagyar (ViD=ViD-ék, ViD-ám, aki a gondoktól megszabadult> röViD.)> Elágazás! eViDens. reViDens, proViDens, proViDencia, likViDál, DáViD> Középmagyar> ViDám (ViD-Elvont gyök)

Források: Bővebben…

BüB

BüB

Gyökszó> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint. Elágazás: Bü

Jelentése: Az elvarázsolt BúB

A szó fajtája: Főnév, Melléknév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BüB-BűB és BüB-BuB

Leírás: A bűvös, elvarázsolt búb. A jósággal, a szépséggel, a pénzel, a tetsző dologgal lehet elvarázsolni, elbűvölni, BűV körébe vonni, és megBaBonázni másokat. Ez a BűBáj. Álltalában, egy vagy több érzékszervünkre, és az eszünkre gyakorolt hatásról van szó. A szemünkre, a fülünkre, az orrunkra, a szívünkre.

Kialakulása:  B (alaphang)> Bű (ÓmagyarGyökszó.)> BüB (Ősmagyar. Elavult gyök.)

Eredet: Bü Név:(Személynév, Településnév), Főnév: (a varázslat hatása a Bű(báj), a bűvészet)  Ősmagyar> BüB (Ma tájszóként>bűv, bűvöl, bűvös) Ősmagyar>  BüB (elvont gyök a BűBáj szóból), Középmagyar.

Források:

Lásd: BuB

BuB

BuB

Gyökszó

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kiemelkedés.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BuB-BúB és BuB-BüB

Leírás: Kiemelkedés, elsősorban a fejen, kalapon, háton, gyakori a madarak fején, pl. Búbos vöcsök: Madár. A búbos vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó karcsú vízimadár faj.

Kialakulása: B Gyökhang> Bu gyökszó> BuB Gyökszó a Bu méreteiben megnövelt változata.

Eredet: Bu (Szanszkrit BuB)> Hun (BuB)> Ómagyar (BuB)! elágazás> dravida: muppu, mup (kiálló)> mu (kiáll)

Források:

Czucor-Fogarasi:

BÚB
fn. tt. búb-ot. Általán csomódad alaku gömbölyü kinövés, kidudorodás; kemény ajakhanggal: púp. 1) Némely madarak fején emelkedő tollcsomó. Kakas, tyúk, galamb, pacsirta búbja. 2) Némely fejkötők földudorodó teteje, máskép: bóbita. 3) A kalapok azon része, mely közvetlenül a fejtető fölött emelkedik s azt befödi. Alacson, magas búb a kalapon.
Származékai: buba, búba, búbor, búbos, búboz, stb. Rokonságait l. BÓB alatt. Bővebben…

BéB

BéB

Gyökszó> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás> Bé

Jelentése: Segítőnő.
A szó fajtája: Melléknév

Fogalomr: BáB

GyökpárBeB-BéB és BáB-BéB  

Leírás: Segítő asszony.

Kialakulása: B (gyökhang)> Bé (Ógyök)> BéB (elavult gyök)

Eredet: BéB Ősmagyar> BéB Ómagyar (Személynév)> BéB> Középmagyar (Településnév)> BéB elágazás! Angol: Bébi, BéBillér> Bébi Újmagyar

Források:

 

BáB

BáB

Gyökszó, szó">Ősszó.

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás> Bá

Jelentése: Magzat segítő. Később csak segítő. Gúnyosan figura.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BaB- BáB és BáB-BéB

Leírás: Bába, bábaasszony, a magzat világra segítője.  Bábel, az emberiség, bibliai bölcsője. Bábú aki teremtőnek hiszi magát, csak egy eszköz, a világra segítéshez.

  • Újmagyar: Mozgatható figura.
  • Ómagyar: Önállótlan személy, Csak valakinek a Báb-ja.
  • Magyarkor: Egy nő, akkor BáB, ha ki van festve és ezt mutogatja.
  • Ómagyar: Lehet egyszerűen figura.
  • Újmagyar: Faragott figura.
  • Magyarkor: Ideiglenes épület szerkezeti elem.
  • Magyarkor: Gabona kereszt.
  • Ómagyar: Régen, katonai, ma sport béli edző zsák, vagy kitömött ember alak.
  • Ősmagyar: Meghagyott csonka kúp egy kiásott nagyobb gödörben. Ennek magassága alapján számítják ki a kiemelt föld mennyiségét. A kiásott halastó közepén munka közben hagytak egy bábot. A munkavezető a nap végén megméri a báb magasságát, és abból kiszámolja az elvégzett munkát.

Kialakulása: B gyökhang> gyökszó> BáB 
Eredet: szó">Ősszó: BáB> Ősmagyar> BáB> Ómagyar> BáB>  BáB> Bába> Sumér: Baba> A születés, jólét, gyógyulás istenasszonyának egyik neve. Változatok: BáBu, B A-ú>Elágazás! Ősmagyar: BÁBA>  a mennybolt nagyasszonya, a szivárvány, a déliBáB tündér> BáB, BáBel, BáBolna, BáBa, déliBáB, BaBám, szoBáBa,

Elágazások:

Források: