gyökösszetétel címkéhez tartozó bejegyzések

Gyökösszetétel

Gyökösszetétel 1.

Valaminek a valamije és a birtokos eset.

A magyar gyöknyelv szerkezetének vizsgálása során felejtsük el a belénk vert szaknyelvet, mert azok a szavak más fogalmakat tartalmaznak a nyelvünkben, mint amit jelentenek. Ilyen a szokásos utalás a birtokos esetre, amikor a tanító azt mondja, hogy „valakinek a valamije”[1] a birtokos eset. A hivatalos magyar nyelvészeti megfogalmazása ennek a kérdésnek valahogy így néz ki:

A birtokos eset, latin szóval genitivus az a nyelvtani eset, amely valaminek vagy valakinek (birtok) valamihez vagy valakihez (birtokos) tartozását fejezi ki.

Amikor a magyar nyelv, a ragozó nyelvek, a gyöknyelv szerkezetét világnézetét[2], vizsgáljuk, látjuk, hogy az mellérendelő mondatszerkezettel rendelkezik. Még a mai világban is jelentős ez az elkülönülése az indoeurópai nyelvektől. A mellérendelő mondatszerkezetben nem jelenik meg az indoeurópai nyelvekre jellemző „Birtokos eset”.  Magának a fogalomnak a használata hamis, világba tereli a fogalom használóját.

A gyöknyelvben, a „valaminek a valamije” a fogalmat meghatározó szavak szó szerint történő megértéséből adódik. Ha a ma használatos nyelvtani fogalmakat használom, akkor a valami az „Főnév”. Tehát a valaminek, ami egy főnév, a valamije, ami szintén egy főnév. Tehát egyszerűen kifejezve a valaminek a valamije egy összetett gyökszó, ami két elemből, azaz két gyökből (adott esetben főnévből) áll. Ilyenek, FaÁg, HázFal, HázTető, MagHáz, FejTető, FaLevél, stb.
A felsorolt példákból látható, hogy a „valakinek a valamije” fogalom, csak ezekre az esetekre vonatkozik a gyöknyelvben, és az nem birtoklást, hanem részt jelent.

Faág> az egész a “Fa” annak egy része az “ág”.

  • Könnyen belátható, hogy a fa és az ág együtt az egész. 
  • Az is tudjuk, hogy a fa, ág nélkül nem él.
  • A fa fogalma magában hordozza a hozzá szorosan tartozó hozzá nőt, ágat.

Ez egy egyszerű gyökösszetétel.

Azért egyszerű, mert a “fa” és az “ág”, egyaránt még mai olvasattal is, értelmes gyökszó, gyök.

A meghatározás azt is elmondja, hogy a gyök összetételben

  • az első elem, az egész,
  • a második elem, annak egy része.

A birtokos eset fogalom tévesen, kiterjeszti a gondolatkört a birtoklásra, amit az nem tartalmaz. Ezzel a félrevezetéssel, megtéveszti a tanulót. Azt sugallja, hogy a „birtokló”, tulajdona a „birtokolt”. Igaz az Indoeurópai gondolkodásmódban ez helyénvaló, anyagi érdekelvű gondolkodásmód, de azt látni kell, hogy csak addig működik, amíg van, mit, vagy kit birtokolni. Ha az egyik elfogy, mert előbb utóbb a birtoklás kiapassza a birtokoltakat, akkor feldűl (feldúl) a mutatvány.

A magyar nyelv nem ilyen.

A magyar nyelvben az egész és a hozzátartozó rész egységét, egyenrangúságát fejezi ki akkor is, ha az egész a nagyobb, a rész pedig a kisebb. Ebben az egységben az egész nem létezhet, a rész nélkül. Hogy néz ki egy ház, tető nélkül, egy ember, fej nélkül egy fa, ág nélkül. Ez a gondolkodás a természetes a túlélő gondolkodás.

Az is látható a fenti szerkezetből, hogy a hovatartozás meghatározása nem fordítható meg, mert a jelentése teljesen megváltozik. A „Valaminek a valamije” fogalomkőrben az egész határozza meg a részt, és ez a gondolkodásban nem fordíthat meg! Ágfa, tetőház, levélfa, stb.

A szóösszetétel gyökszerkezetbe történő megjelenítése a következő:

Valaminek-valamije> aminek-amije> minek> mije> nek-je> ne>je, N-J

Látható az N> ami lehet eN, éN, Ne, Nö, az elvonást az egészből történő egy rész elvételét jelenti, ez a rész az egészNeK a része. A Ne, No, Negatív, formákban megjelenik szinte minden nyelvben.

A NeK gyök jelentése: egy olyan egész, amiből egy rész hiányzik.

A Ja, Je, gyök a az egészből hiányzó részt fejezi ki.

[1] Megtévesztő magyarázat a nyelvünk szerkezetétől idegen gondolatkép, fogalom, a mások birtoklásának, vagy eszközének, ezek fogalmának a megjelenítése. Ez a megtévesztés, lehet, előre kitervel, szándékos, vagy tudatlanul majmoló. A magyar ember ezt a fogalmat nem használja, csak beletanítják. Nem használja, mert nem birtokol.

[2] Csak egyszerűen, minden belemagyarázat, nélkül azt értsünk a szó alatt „világnézet” amit az magyarul jelent.