Szócsoport

Szócsoport

A ma magyarnak elnevezett nyelvben.

Szócsoporton azoknak a szavaknak a felsorolását értjük, melyek egy adott ősmagyar, vagy magyar eredetű törzs, vagy nép, népcsoport nyelvében fellelhető. Minden őstörzsünknek megvan a maga vallásos szimbolikája jelképe, ezeknek az elnevezéséből jön létre a szimbolikát alkotó szócsoport. Ezek a szavak, az illető törzs, vagy nép, nyelvében is azonosítható, hiszen ezek köré a szavak köré épül fel a törzsi nyelv. Ezeknek az őstörzseknek  a nyelve, ragozó sőt az utóvető szerkezetük azonos, mégis minden törzsnél idővel kialakult a saját eltérő kultúrájára jellemző, fogalmaknak, isteneknek, istenségeknek az elnevezései. Ezek az eltérések jobbára csak kiejtésben tértek el egymástól. Ennek a a kiejtéseltérésnek a nyomai még megtalálhatóak a nyelvünkben a mássalhangzók, -melyek a gyökhangok-,  kiejtésének megkülönböztetésekor, ilyenek a Bé <> Bö, Cé<> Cö, eR<>Rö és minden minden gyökhang. Sajnos a nyelvünk magánhangzóinak -melyek egyedi hangok- a számát az elmúlt nyelvújítási folyamat nagyon megnyirbálta, melyek szintén meghatározói az szócsoportnak. Az őstörzsek a világba szétszóródva ugyan megőrizték a nyelvük gyökerét, a szócsoportokra jellemző gyökhangokat, de a további távolodások a szavak azonosítása során, jobbára az adott fogalom szóképén keresztül valósult meg.
A nyelvi kultúra megmaradt, a szóképek megmaradtak és ezért az ősi szóképpel és azok szavaival kommunikáló kőkorszaki emberek a nagyobb távolságokat is könnyedén áthidalták, szembe a kitanított szókép helyetti, szójelentés tartalmú modern kommunikációval.