gyökszó kategória bejegyzései

Önálló szóalkotó. Olyan szó, ami egyedül is értelmes szó. (Czuczor Gergely, Fogarasi János meghatározása) Az a legrövidebb önálló szó, ami egy nyelvben, az adott kor szavainak eredetéül szolgál. Lehet: gyök és ősgyök.

Elavult gyök

Két fő fajtája létezik:

  • Elavult gyök: Általában önállóan nem használjuk, hanem egy értelmes használt, ragozott vagy képzett, szó alapját képezik, azok kezdő gyöke.
  • Elvont gyök:
    • Ennek a változatnak is két megközelítése van. Az egyik a szokásos Indoeurópai nyelvi elemzéseket követve régi szavakból keletkezik elvonással. Ezt a formát nem szívesen használom, mert ez nem a magyar nyelv sajátossága, helyette az gyök">elavult gyök kifejezést használom. Ide sorolom a CzF szótár Elvont, vagy elavult törzseit.
    • Másik változat a szótő fogalmi elvonatkoztatása. Egy adott gyök elvonatkoztatása, átértelmezve például VáR ige átértelmezve, elvonatkoztatva VáR főnév. Lehet Elavult gyök is. Elvont vagy elvonatkoztatott gyök fogalmaként a szótárban így használom.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Elvont gyök

Elvont gyök:
Elvonatkoztatás.

Ebbe a kategóriába az elvonatkoztatott gyököket sorolom.

Ezek a gyökszavak adott gyökszó használata esetén a jelentéstartalmukban változnak, de a régi és az új gyökök gyökszóképe, azonos eredetre vezethető vissza. A szóképek kapcsolata magyar szóhasználatú értelmezéssel belátható, bizonyítható.

Egy adott gyök elvonatkoztatása, átértelmezve például VáR ige átértelmezve, elvonatkoztatva VáR főnév.

Lehet Elavult gyök is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RV VR rovás

VáR

VáR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó > Elvont gyök


Szóbokor szint: második szint.

Jelentése, gyökszóképe: Helyben történő figyelés.

Gyökszavai:  VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VúR

Szó fajtája: VáR: Főnév, VáR: Ige

Fogalomkőr: Helyben maradni.

Gyök Párja: VaR- VáR

Leírás: A helyben maradás, a bizonytalan ideig tartó figyelem állapotának a jelentése, a VÁR (ige), a várakozás.  Ebből alakult ki a vár (főnév) Várakozó emberek által, vagy részére kialakított , épített, erős földel, sáncokkal, később falakkal körbevett, védett, védelmet adó  hely. Mai értelembe erőd. Erőd építményként történő elnevezése az igéből származik. VáR; Ige > VáR; erőd, erődítmény főnév. A védelmét a VaR adja. A VaR a behegedt sebhez hasonló környezettől elválasztó, abból kialakult hártya a földön aVaR,  a testben VéR a várban a fal adja. A vár szó: ige <> főnév kettéválása az Ógörög korra tehető.

Kialakulása: Ősszó>  Ősmagyar> Ómagyar> Előmagyar> Napjaink 



Eredete: Ősmagyar
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RV VR rovás

VaR

VaR
Gyökszó

Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyök, GyökszóVaRR formában, Elvont gyök.


Szóbokor szint: harmadik szint.

Jelentése, gyökszóképe: Heg, héj, hártya. Behegedt seb.

Gyökszavai:   VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: Alvadt Vérből képződő réteg.

Gyök Párja: VaRVáR


Leírás:  A testrészek sérülése esetén, azok felületén a védelmére képződő vékony réteg, hártya. Feladata a testrészt gyógyulásáig óvni.  Elszáradt, később, a feladatát elvégezve, porladó vér. Az emberi seb felületén VaR, a föld felületén aVaR.

Hasonló hangzású, a hosszú R hanggal a VaRR ige, mely szavunk két dolog egymáshoz történő rögzítésének a neve. Hasonlóan a bevarosodott testhez, annyi eltéréssel, hogy itt a megszilárdult vér helyett, régebben természetes, ma már jobbára mesterséges szálakat használnak.

Kialakulása:  Ősszó > Ősmagyar



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a RáV mely szó a ReV szóval egy szóbokorban hasonlóan adja a fémek felületén képződő, védő, vagy salakréteg nevét.


Források:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

SOK

A „SOK” szavunk gyökszó.

SK

SK gyökhangpár.

Ilyenformán a legfelsőbb szintű szóbokor, amibe tartozik az a SK gyökpár alkotta szóbokor.

 

O

Meghatározó egyedi hangja az O[1] hang. Az Ó hang többes számú képzőként vesz részt az SK gyökhangpár meghatározásában. Ez a gyök ilyenformán a SOK szavunk, mely szó fokozva a több egy változata. Sok, több, mégtöbb[2], legtöbb[3].

Az O középképző a többes szám képzésére:

  1. Az O hang mind középképző egyes személyragos főnevek többesszámu második személyében, többes számot hoznak létre, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok).
  2. Ezt a tulajdonságot követik az ak, ek, ěk, ők többesragu nevek, az illető hangzóikra nézve, pl. ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk; szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
  3. Oly jelenidőbeli igék többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik, mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok, (irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok, (fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt, rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt, ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.

Jelentései:

  1. Nagyszámú, nagymennyiségű, azonos dolgok kifejezése. Pl.: sok könyv, sok ház, sok ember, stb.
  2. szó">Gyűjtőszóhoz (por), búza, gabona, krumpli) kapcsolódva nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utcán. Sok búzája, sok burgonyája termett.
  3. Idő hosszának a meghatározására használjuk, sok idő eltelt, mióta Czucor ezeket a gondolatokat papírra vetette mégtöbb[4] idő eltelt Ballagi okfejtése óta.
  4. A középszerűnél több kifejezése. A kellő mértéket, a középszert, túlhaladja. Pl. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok. (Km.). Soknak sok kell.  Sok sem tarthat örökké.  Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának, azaz sokat képzel magáról. Na és ide tartoznak az okosok.

Ellentétpárja a KEVÉS

A SOK gyökszó elszármazása, megjelenése más nyelvekben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

ViCs

ViCs

 

Gyökszó> Kedélygyök

Gyökkapcsolat: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Vicsorit

A szó fajtája: Ige

Fogalomr: Szenvedő nevetés

Gyökpár: ViCs- VíCs

Leírás: 

Kialakulása: Hun> Ómagyar> Szláv> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet:  Magyar

Források:

VICS természeti hangszó, mely a nevető fogai közől kinyomuló vékony éles hangot utánozza, honnan vicsog, vicscsan származékok. Némi módosúlattal hasonló jelentésük: vigy, vigyog; vih, vihog; vik vikog; vinny, vinnyog. Mennyiben ilyetén nevetéskor a száj széthuzódik, s a fogak kitünnek, másod jelentése nyilás, kitünés; honnan, vicsorog = fogait kimutatja; felhők közől kiviggyan a nap, sugarai kilövellenek; vinnyog a szája, meg-megnyilik, vonaglik, mintha nevetni akarna.

éR

Gyökhangja: R

 

Gyökszó> Kéthangú gyökszó> éR> Gyök> Mértékgyök> Mennyiséggyök

Gyökkapcsolat> aR, áR, eR, éR, iR, oR, uR, üR FO> Ra, Rá, Re, Ré, Ri, Ro, Ru, Rü

Szóbokor gyökszint: Első szint

Jelentése: út

Fogalomkőr: Célba jutni
Szó fajtája: Főnév, Ige

Leírás:

  • éR> Mennyiséggyök> ami elvezeti az éltető vizet és VÉR-t. A célba juttatja.
    • mennyiség meghatározó, jelig éR a viz,
  • éR> Mértékgyök, hosszúság meghatározó, válláig éR a haja,
    • távolság meghatározó, eléri a falut
    • idő meghatározó, időre oda éR.
  • éR> toldalék, rag, képző

Kialakulása: éR: Ősszó> éR: főnév> éR: ige; Magyarkor> éR> toldalék, rag, képző; Újmagyar

Eredet: Ősgyök> Ősmagyar

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

eR

Gyökhangja: R

 

Gyökszó>  Kéthangú gyökszóeR> Elavult gyökeR> gyök> Mértékgyök

 

Gyökkapcsolat> aR, áR, eR, éR, iR, oR, uR, üR FO> Ra, Rá, Re, Ré, Ri, Ro, Ru, Rü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint.

 

Jelentése: maga a forrás, az Eredet

 

Fogalomkőr: Eredet

Szó fajtájaFőnév

Leírás:

eR, a piReg, pöRög, foRog szavak központi hangja, a KőR mozgás, a KőR fogalomkép megjelenítője. Az eR hang maga az eRedő, az eRedet, a forrás, ahol eRed az éR, ami lehet patak, de testünket átszövő éR hálózat, ami a VéR szállítására hívatott. A VéR a testünkbe kering, foRog. A foRásvíz, ahol az éR-ből, patakba, folyóba, majd tengerbe ömlés után visszatér szintén foRog.

Kialakulása: Ősszó

Eredet: Ősgyök

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

BaR

BaR

 

Gyökszó> Határozó gyök> Névadó gyök

Gyökkapcsolat: BaR, BáR, BeR, BéR, BiR, BoR, BöR, BüR, BuR

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: határ> BőR

A szó fajtája: Határozó szó. Névhatározó gyök.

Fogalomr:  BaR> haBaR cselekvést meghatározó, BaR> BaRcs helység meghatározó, BaRát> kapcsolat meghatározó, BaR> BaRna szín meghatározása, BaR> SuBaRu nép meghatározása. A modern nyelvekben, sáv, sorompó, akadály, korlát, lezár, kizár. Fizikai határ.

Gyökpár: BaR-BáR, BaR-BeR

Leírás: BaR, BaRack, BaRc, BaRka, BaRla, BaRna, BaRát, SuBaR, SuBaRu (népcsoport), BaRanya, BaRázda, BaRlang, BaRom, BaRcs, BaRacska, BaRak,

Kialakulása: BR hangpár> hangutánzó szó kiejtése “a” egyedi hanggal.

Eredet:  Ősszó

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz….