SzR kategória bejegyzései

Jelentése: SzëR
Fogalomkőr: sorozat

SzéR

SzéR

 

Gyökszó> Mértékgyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: TéR,

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzeR-SzéR

Leírás: Elválasztott dolog, sorozat, terület neve.  Az egész lényege, sűrűje, kivonata. A sűrűje a SzüRü, helyének a neve.

Kialakulása: 

  • SzéR> Ősmagyar, SzéRü,= a környező földeken megtermelt gabona, tárolásának és feldolgozásának a helye. > gabonaSzéRű
  • SzéR> Ómagyar, SzéRdék= tejétel A tejből elválasztott savós tej régi magyar neve.

Eredet:  SzéR : Ősmagyar

Források:

Czuczor-Fogarasi:

(szér-ü) fn. tt. szérü-t, tb., ~k. Keményen levert, kivált agyagfölddel megtömött kisebb-nagyobb kerületű térség a mezei gazdák majorjaiban, vagy tanyáin, hol a gabonát nyomtatni, csébelni és szórni szokták. Szélesb ért. ide tartozik azon tér is, hová a nyomtatni vagy csépelni való gabonát öszvehordják. Nyílt, kerített szérü. Asztagokkal rakott szérű. “Miként forgószéltől szérőben (ex area) elragadtatott por.” (Bécsi cod. Ozeas. XII.). Régies és tájdivatos kiejtéssel: szérő v. szűrű. Ha eredeti magyar szónak tekintjük, alakja azt mutatja, hogy az ő v. ű képző, a gyöke szér, és hasonló a gyürű, gyöpű, csöpü, lapu szókhoz. Továbbá ha azt veszszük alapul, hogy a szérü tért (latinul area) jelent, úgy látszik, gyöke szér nem egyéb, mint a tompább nyelvhegyi hanggal kiejtett tér, és így szérü am. térü, t. i. hely. Vagy pedig, mivel a magyarok ősi szokás szerint a gabonát csűrökben, vermekben (sírokban) tartják, azt is vélhetnők, hogy szűrű am. csűrű, vagy síru, azaz csűrökkel, sírokkal ellátott tér. Egyébiránt rokonnyelveket vevén tekintetbe, legközelebb áll hozzá a mandsu sori (Boden zum Aufbewahren des Getreides, Kornboden), mongolul pedig szűrű am. szín, (Schoppen, Remise). Vámbéry társunk szerént az ozmanli szergi szőnyeg, melyen az árucikkek kirakatnak, szer-mek (kiterítni) igétől, és a csagataj szergü sík hely, vagy sík tér, hová bizonyos nedves testek száritásra kiteríttetnek.

szó magyarázat
böszér
orszér
szér
szérdék
szérfelettiség
széria
Szérók Capricorni (állat)
szérő
szérum
szérum akcelerátor Faktor VII (biokémia)
szérum glutamát-oxálacetát transzamináz (SGOT) Aszpartát aminotranszferáz.
szérum hepatitis vírus Hepatitis B vírus.
szérum prothrombin konverzió akcelerátor (SPCA) Faktor VIi.
szérum reactio / reakció Szérumbetegség.
szérű A falusi gazdaság egyik legfontosabb színtere volt. Itt helyezték el a gabonaasztagokat “Nyár-éjszakán a grófi szérün. Reccsen a deszka-palánk…(Ady Endre: A grófi szérűn, 1907).
szérű Az a térség (többnyire a gazdasági udvar végén vagy mögött), ahol régen a gabonát csépelték, azaz körbehajtott lovakkal kitapostatták. Szérűskert.
szérül
szérül
teszér
viszér

SzëR

SzëR

A magyar helyesírása: szer

Nyelvünk tartalmazza a nyílt „e” és a zárt „ë” hangot, a vastag „ě” már elveszett. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta. Ez a szócikk a SzëR gyökszóval a SzëRkëzët szavunkban lévő gyökről szól. A másik „e” hang a SzeRetet, szavunk „e” hangja, azt az előző szócikk tartalmazza.

Gyökszó> Pusztagyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzěR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: eszköz, SzëRszám

A szó fajtája: Főnév> Jëlën idejű főnév.

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzëR, SzëR-SzáR

Leírás: Valamit többSzöRöz. Össze SzoRoz vagy SzëRëz. A sokSzoRozás lehet SzëRvezkedés is.

Előfordulások: 

alapSzëR, álomSzëR, álSzëR, anyagSzëR, beSzëRëz, beSzëRző, boltSzëR, bűvSzëR, céhSzëRű, célSzëRű, címSzëRű, csodaSzëR, dögSzëR, egySzëR, ëgySzëRës, ëgySzëRi, ëgySzëRre, ëgySzëRte, ëgySzëRű, ékSzëR, elégSzëR, életSzëR, ëllënSzëR, ëlőSzëR, enyhSzëR, ënnyiSzëR, észSzëRű, ëzërSzëR, faféSzëR, félSzëR, félSzëRű, féSzëR, fogSzëR, furóSzëR, füstSzëR, fűSzëR, fűSzëRes, fűSzëRez, fűSzëRíz, gyúSzëR, hadSzëR, hangSzëR, harcSzëR, háziSzëR, hetedSzëR, hétSzëR, hétSzëRi, hűtőSzëR, időSzëRű, illatSzëR, ingerSzëR, íróSzëR, írSzëR, jogSzëRü, jóSzëRű, kémSzëR, kénySzëR, képSzëR, kétSzëR, kétSzëRi, kínSzëR, kisSzëRű, korSzëRű, látSzëR, lázSzëR, lépSzëR, lőSzëR, módSzëR, műSzëR, négySzëR, nyakSzëR, okSzëR, okSzëRes, okSzëRű, oldóSzëR, olySzëRü, óSzëR, óSzëRű, ovóSzëR, óvóSzëR, óvSzëR, őrSzëR, ösSzëRű, papSzëR, piacSzëR, pótSzëR, rágSzëR, rendSzëR, sebSzëR, smasSzëR, sokSzëRű, számSzëR, szëmSzëR, SzëR, SzëRáj, SzëRárus, SzëRb, SzëRcseg, SzëRdár, SzëRdás, SzëRdék, SzëRdica, SzëRek, SzëRén, SzëRënád, SzëRëncs, SzëRént, SzëRény, SzëRész, SzëRëz, SzëRfalu, SzëRfű, SzëRgény, SzëRha, SzëRház, SzëRi, SzëRin, SzëRint, SzëRít, SzëRk, SzëRkëd, SzëRkën, SzëRkët, SzëRkëz, SzëRkmű, SzëRm, SzëRnyë, SzëRnyű, SzëRrë, SzëRszám, SzëRszëm, SzëRtár, SzëRtári, SzëRtë, SzëRtës, SzëRű, SzëRv, SzëRva, SzëRves, SzëRvëz, SzëRvëző, SzëRvi, SzëRvíz, SzëRvtan, SzëRzés, SzëRzési, SzëRzët, SzëRzeti, SzëRzett, SzëRző, SzëRzői, szóSzëRv, tákSzëR, tanSzëR, tanSzëRű, tápSzëR,, tízSzëR, tűzSzëR, vasSzëR, védSzëR, veseSzëR

Kialakulása: 

A SzëR (vegySzëR, gyógySzëR, stb.) szavunk gyökszó. Egyik jelentése: “Általán, holmi anyagi jószág, vagyon, portéka. Mindenféle SzëRrel üzérkedni. FűSzeR, ócska SzëRek.” (Czuczor-Fogarasi szótár.)  Nyilvánvaló ennek az ára, vagy adója, a SzëRpénz[1]. A SzëR gyökszó képét a hun világba lehet visszavezetni. A hun gazdaságban a lakóépületek végén volt egy SzëR. A SzëR ëgy összetákolt nagyobb hodály. Később az ősmagyarban ez lett a féSzëR. A SzëRbën közös életet élt, a hun harcoshoz rendelt, csatlósok köre, a segédek, az elfogott ellenséges katonák, akik szabad emberként élhettek a hun gazdaságban. Itt voltak az állatok, a gabonák és a vagyont jelentő értékek. Az emberek voltak a SzëR-ben a SzëRbek.(Később az ősmagyarban.)

A SzëR gyök nem keverhető a SzeR, valamint a SzêR gyökkel. Mentsük meg a zárt ë hangot, a mély ě már elveszett!

A SzëR szó használata, a honfoglalók nyelvezetében is megjelent. Árpád korában a SzëRvëzést és annak a helyét, ahol rendelkeztek (rend-del-let) a továbbiakról. Itt kerültek mëgkötésrê a SzëR-ződésëk. Ez sorozatot jelent a SzëR -ëk sorozatát, ahogy a pince-SzëR, az egy vonalban álló pincék, házak sorát, a SzëR-tüzek sora, na és a tár ahol mindezt rëndrë, tárolják a SzëRtár. Igen ilyen értelembe, az “e” hangok összevonása után, jelentheti a ReN-det.

Eredet:  szó">Ősszó: SzëR> HUN: SzëR> Ősmagyar: SzëR>  Magyar: SzeR

[1] Aranybulla’1222; 3.czikely. A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

SzeR

SzeR

 

Nyelvünk tartalmazza a nyílt és a zárt ë hangot. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta. Ez a szócikk a SzeR gyökszóval a SzeRet szavunkban lévő gyökről szól. A másik ë hang a SzëRvëzët, szavunk ë hangja[1].

Gyökszó> Pusztagyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: vonzás

A szó fajtája: Ige

Fogalomr: SzeRetet

Gyökpár: SzeR-SzëR[2]

Leírás: Megjelenik a SzeRet, SzeRetet, SzeRep, SzeRepel, SzeRel, szavakban[3].

Kialakulása: Ősmagyar: SzeRet, SzeRetet, SzeRelem[4].

SzeR> Gyök> Ősgyök

  • SzeRet> A másik polaritás vonzalma. A SzeRetet fele
  • SzeRetet> Egyenlő vonzódás.
  • SzeRelem> A SzeRetet eredménye, az új elem[5].

Eredet:  szó">Ősszó: SzeR> Ősmagyar: SzeRet> Magyar> SzeRet, SzeRetet, SzeRelem

[1] A nyelvünk régies kiejtése során tartalmazott egy harmadik e hangot is. Ezt vastag „e” hangként kezelte a régebbi nyelvészet. Ma annyira összemosták a nyelvi szabályok, hogy nagyon nehéz a gyökök magyarázatánál a használata.

[2] Gyökkapcsolat a SzeRël> SzëRëll szavak szóképében.

[3] Azonos típusú eltérő polaritású lények szaporodásvágya.

[4] Megjegyzés: az előző három szó szinte minden nyelven egy szóval fejeződik ki.

[5] Ellëm=megellem>szülöm> megszülöm, az előző elem a szülőm.

 

SzáR

SzáR

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint.

Jelentése: MaGból eredő SaRj, később SzáR, majd TöRzs, idővel elSzáRad.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzáR-SzëR

Leírás: Magból eredő, Törzs.

Kialakulása: A mag vagy csíraképes növényrész, fejlődésének életének a leírása. Lehet a sarjadó élet szára, kifejlődve a törzse, ami tartja a hajtásokat, ágakat, ha elhal, akkor lekopaszodik, és tar lesz.

Eredet:  szó">Ősszó: SzáR, elágazások: SaRj, TörZs, (Amig törzs, addig derék!) TaR. (Szár László)

Források:

Bővebben…

SzaR

SzaR

Gyökszó

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: Bélásár, ürülék. Szleng> értéktelen, bűzös, rossz, rosszízű.

A szó fajtája: főnév

Fogalomr: Sorozatos melléktermék.

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzaR-SzëR

Leírás:  A lét fenntartásához szükséges folyamatok, mellékterméke.

Kialakulása:  Ősi eredetű magyar gyökszó. Ősmagyar.

Eredet:  szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor
A léthez, felhasznált táplálék megmaradt része. 

A lét folyamat az élet folyamata. Fenntartásához folyamatosan élelemre van szükség. Ez az élelem a táplálék. A mai “élet” fogalmán túl ide tartozik a kozmikus létezés is. Bővebben…

SzR

SZR hangpár

SZ-R

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eSZeR, SZöeR, eSZöR, SZöRö

Gyökszavai: SzaR, SzáR, SzeR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Megjelenési formái: SzaRu, SzaRv, SzáR László, Szertelen, SzeRves, SziR, SziRom, SzoRzat, SzöRzet, SzuRkál.

Szóbokor: SzëR

Fogalomkőr: Sorozat

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

SzaR<>RaSz> RaSz> raz, oroszban=levált elszakadt, a magyar FN szó változat leírása. RaSzSz= Egy fajon belüli kisebb csoport, akik a többiektől különböző öröklődő sajátságokkal rendelkeznek.

Szóösszetételben ritka: SZR Bővebben…