FO kategória bejegyzései

A rovásfejtők elsődleges szabálya a rovások írásiránya, és annak időben és helyben alkalmazott eltérésének változatai. A legrégibb rovásleleteket jobbról balra sikerült elolvasni. Ennek ellenére előfordultak ballról jobbra történő írásmódok is. Ez a fordított írásmód az eredetinek tartott jobbról ballra történő rovással,a szótárban történő elnevezése fonák írás.

Jele: FO

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
    • Gyökhang fajták: Ajak, fog, zöngés, zöngétlen. Szóbokor teremtő.
    • Gyökhang típusok
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

Gyűrű

Gy-R

Gyökhangpár kapcsolat: Gy-R, G-R, K-R, 

Kiejtve: GyéRö, GyéeR, GyéRö, GyöRö,

Gyökszó: GyűRű

Gyökkapcsolat: GyaR, GyáR, GyeR, GyéR, GyiR, GyoR, GyöR, GyőR, GyuR, GyüR, GyűR

Elágazás: GyűR> GyűRű

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: KeRek, KaRika, KöRbe

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: KőR

Gyökpár: Györ-GyüR, GyűR-GyúR

Leírás: GyűRű = A KőR, sávos kerülete. A kerület egy bizonyos, szélességében és mélységében  meghatározható sávja.

Kialakulása: GyűRű> GüR-osz (Ógörög kor > Kerek) átírás Gy> G

Eredet: GyűRű =Ősmagyar > Elágazás GüR -osz = Ógörög kor. GyűR= Ősmagyar > Elágazás RiNg= Latin FO Rovás

Források:

Czuczor-Fogarasi:
GYÜRŰ, GYÜRÜ, (1), (gyűr-ű, rokonok vele a hellen guroV, latin gyrus, török jüzük, magyar kör stb.); fn. tt, gyűrű-t. 1) Általán, test vagy tárgy, mely kerekre, gömbölyűre van alakítva, mely kört képez, valamit körülvesz. Nap- vagy holdfogyatkozás gyürüje. Gyürüt látni az égő gyertya körül. Száj gyürüje. Kék gyürü a szem körül. Gyürükbe fonódott kigyó. 2) Szorosb és szokottabb értelemben karikaféle szer, ékesség, eszköz. Arany, ezüst, vas gyürű az ujjakon. Köves gyürü. Karika gyürü. Pecsétlő gyürü. Függönyt tartó gyürük. Lánc gyürűi. Jegygyürű. Ajándékgyürű. Koldus-táska vállán, arany gyürű ujján, nem illenek öszve. (Km.). Az aranyból nem lesz gyürü, hacsak öszve nem verik. (Km.). Gyürüt húzni az ujjra. Gyürüt viselni. Gyürüt forgatni, váltani. 3) Bonctanban jelenti a testnek különféle köralaku részeit, milyenek: gyürügaratizom, gyürüporc, gyürüsérv stb. 4) Némely növényeken gyürünek mondják azon virágokat, melyek gyürü gyanánt kerítik a növény szárát, s egymástól bizonyos távolsagban állanak.

(2), (gyűr-ű) fn. tt. gyűrűt. Bizonyos növények faja: fekete gyűrű, v. feketegyűrű-jávor (acer tartaricum), néhutt, pl. a Duna mellékén sürje v. sürgyefa; vörös gyűrű, v. vörösgyűrű-somfa (cornus sangvinea); gyürüfű, máskép: farkasboroszlán (Daphne mezereum); vörösgyűrű fű, máskép: aranyos ritkaréj (solidago virgaurea); a sür vagy sarj szótól vették nevezetöket. Bővebben…

Írásmód és Jelek

Írásmód és Jelek

A szöveg egy online szótár része, ezért az írásmódja ehhez igazodik.

Jelek

Az nyelv, amit ma magyarnak hívunk, gyökszerkezetében hordozza a világ beszélt nyelveinek alapját. Az ősi nyelvekben megtalálható gyökök magyarul ma is érthető szóképeket hordoznak, amely szóképek megegyeznek, vagy azonosíthatók, a kivont gyökök magyar jelentésével. A könnyebb azonosítás érdekében jeleket használunk a gyökök azonosításához. A használt jelek egy-egy fogalomkőrbe tartozó azonosítási módot próbálnak meghatározni. A jelek három fő csoportba sorolhatók, az egyik a rovások megfejtésénél használt fogalmak, a másik a magyar nyelv eltorzított helyesírása, a harmadik az online-szótárban előforduló gyökök, programok által generált, link azonosításához köthető.

Rovásírásból eredő szabályok.

A magyar beszéd első lejegyzése jelekkel, rovásokkal történt. Magyar nyelvű rovás rendkívül kevés maradt fenn. Ennek ellenére, még a legrégibb korokból is találunk olyan jeleket, melyek magyarul olvashatók. Ezek a régi több ezer éves jelek leginkább rovások. Ehhez a nagyon szűk készlethez kell nyúlnunk akkor, amikor a magyar nyelv ősét kívánjuk azonosítani. A jelrendszer kialakítása első sorban a rovás azonosításában, feltárásban használt jeleket, módszereket igyekszik követni.

Rovásírás iránya

A rovásfejtők elsődleges szabálya a rovások írásiránya, és annak időben és helyben alkalmazott eltérésének változatai. A legrégibb rovásleleteket jobbról balra sikerült elolvasni. Ennek ellenére előfordultak ballról jobbra történő írásmódok is. Ez a fordított írásmód az eredetinek tartott jobbról balra történő rovással, a szótárban történő elnevezése fonák írás[1].

A fonák írás:

Az írások jobbról balra történő olvasata

Fonák írás jele: FO

Fele-fonák

Fele-fonák[2] írás alatt azt értjük, ha az írott szó egyik fele jobbról balra, míg a másik fele balról jobbra történő olvasata, magyarul értelmes olvasatot ad.

A fele-fonák írás jele: FF

Mássalhangzóírás

A régi rovások nagy része mássalhangzókkal íródott. Ez a mássalhangzó írásmód. A rovások mássalhangzói általában gyökhangok. A szócikkekben nagybetűvel jelölöm. A rovásokat az adott tájnyelvre jellemző kiejtés szerint olvasták, ezért mindenütt megértették.

A magyar helyesírás

A nyelvújítás során dőlt el, hogy a helyesírásunk a szóelemző írásmódot követi. A magyar helyesírás legfőbb elve a kiejtés szerinti írásmód volt, az újkorban kezdett erősebben érvényesülni a szóelemző írásmód. Ez az írásmód, ennek a folyamatos szabályozása, hozza közelebb a magyar nyelvet az indoeurópai nyelvekhez. Ez a módszer lassacskán elrejti, a beszélője elől a gyöknyelvet.

A Kazinczy féle helyesírás jelenlegi módszerei kitanítanak bennünket a magyar nyelvből.

Helyre kell állítani a kiejtés szerinti írásmódot!

 

Online szótár link azonosítás

Kisbetű-nagybetű.

Több szócikkhez, a szócikkek leírásához, a kereséshez, linkeket használok. Ezeket a linkeket egy program generálja. Szeretném azt elkerülni, hogy a program minden szóhoz helyezzen el, egy vagy több linket, mert akkor olvashatatlan, vagy bonyolult lenne, hiszen több szó, több helyütt, több magyarázatban megjelenik. A program számára a kisbetű és NAGYBETŰ megkülönböztetést használom a link elhelyezés felismerésére, is. Ez az oka annak, hogy a szövegben több helyen, látszólag indokolatlanul megjelennek a nagy betűk, de azok az adott gyökszó-cikkhez vezetnek.

A szótár címszavakhoz van rendelve, a webhely WORD PRESS motorja, szó kategóriákat és címkéket különböztet meg. A szótárban szereplő címszavak, a kategóriák, ezek azonosításánál a nagy és a kisbetűket meg tudja különböztetni, ez lehetőséget biztosít a szavak felismeréséhez.

  • Nagy kezdőbetű mondaton belül indokolatlanul akkor fordul elő, ha az adott szó, címszó, élő link esetén ez más színű, rákattintva megnyílik a címszó leírása. Az is lehet, hogy a címszó leírása még nem készült el, akkor nincs színeltérés, ilyenkor a kattintás nem vezet sehova.
  • A Gyökhangpár jelölés:
    • Gyökhang kiemelése a gyökben nagybetűvel történik: KöR, BöR
    • A gyökhangpár két nagybetűvel kerül jelölésre például: KR, BR, SZR, stb.
    • A hangpárból képzett gyököt, (gyökszót) a felismerés miatt kiemeljük, (KaR, ablakKaRja, KáR, KeR, KéR, BaR, BáR, BoR, BöR, stb.) Ebben az esetben a gyökszó leírása, amennyiben létezik, kattintás után megnyílik.
    • Kötött hangpár jelölése a leírásokban kötőjellel történik. A szövegben csak akkor vezet vissza linkkel a gyökhöz, ha nagybetűvel került leírásra. K-R, B-R. (gyöKRend, gyaKRan, aBRaK)
  • Nyelvünk tartalmazza a nyílt „e” és a zárt „ë” hangot. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta, nem használja. Mivel a zárt ë hangot a magyar nyelvtan, írásban nem jeleníti meg, ezért az ë (Ë) hang a magyar ABC-ben nem szerepel. Ebben a szótárban a jobb megértés miatt ahol lehet, követjük a magyar helyesírás szabályait, egyes helyeken mégis előfordul, hogy ettől eltérünk és megjelenítjük. Nyílt e hang: a szeret, szerel, szerelem szavaink e hangjai. Zárt ë hang: a vësz> vásárol, mënt> Jóska falura mënt.
    • A szótárban a magyar ABC karakterkészletét használom.
    • Kivételek, a gyökök megértéséhez szükséges, a kiejtésben eltérő hangok, megjelenítése, ezeknek a hangoknak a szócikkei. Ilyenek: e, ë, ě.
    • Az „e” hang a szokásos magyar ÁBC hangja, Összemosott hangok. Megjeleni, mindenütt a szövegben, kivétel az „e” hanggal foglalkozó szócikkek, ott ez a rövid e.
    • Az „e” hang a témával foglalkozó szócikken belül. A szokásostól eltérő nyílt „e” hang. Rövid „e” Megjelenik: rövid-en, ep-ed, a ragokban, -ben, Például: el, fel, jövőidejű hang.
    • Az „ë” a magyar normál zárt „e” hang.
    • A mély e jele: „ě” múlt idejű hang; Jóska ělment. Kata ělmënti a fájlokat.

A magyarázat folyamatosan bővül. Az utolsó változat: 2015.09.08.

[1] Fonák: A fogalom alkalmazása: PRÁCZKI ISTVÁN: ÔSNYELV-E A MAGYAR? Talán közismert, hogy a rovásírásnak két egyedülálló főszabálya van. Az első az, hogy csak a szavak mássalhangzóit írják. Róják, a magánhangzókat pedig az olvasónak kell közbe- értenie. ( Az S-T-R pld, egyaránt lehet őstér, őstúri, sátor, vagy az angol star= csillag szó.) A másik főszabály, hogy az írás iránya jobbról- balra haladt. Ez pedig a mai balról- jobbra haladó írással szemben „fordított”, vagy fonák” //a továbbiakban „-FO=”/ írásnak nevezhetünk. A mai görögös- latinos típusú írásra való átfordításkor, vagy áttételkor azonban sok ősi szót – a maihoz képest-, fordítva vettek át és ezeket a szókat ma is így ismerjük. (Pld, a latin sisak= cassis, azaz –FO= sisac <sisak. A társ és barát görögül= deszmosz, ami –FO= szomszéd. A köd németül=nebel, ami –FO= leben <lebben. Az angol lapos= plate –FO= talp. A magyar csuk -FO= kúcs <kulcs. A tűz -FO= zűt, azaz süt. Stb.) Ennek megfelelően rengeteg magyar szó van jelen „fordítva” az összes kultúrnyelvekben.

[2] Erről szintén Práczki István tesz említést.

Irány a kezdő oldal