szófaj kategória bejegyzései

A szófaj a szavak osztályozása.

Térkép 2

A helységneveinkről

A helységneveinkről röviden:

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája.

A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.

A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata, a nyelvcsaládosítás használata a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, a helységnevek mélyebb vizsgálata kínos eredményekhez vezethet. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] , a hivatalost nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

avar

Avar

aVaR

Gyökszó

Gyökkapcsolat: aVaR > VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Szóbokor gyök szint:  Harmadik szint, a VaR gyök előragozása. Szóbokor gyökhangpárja a VR gyökhangpár.

Jelentése:  Elavult, elszáradt maradék, SzáR. Átvitt értelembe nép.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: Elhalt, SzáR növényi részek, melyek betakarják a földet, egy réteget raknak rá a saját elhalt részeikből, ez a VaR .

Gyökpár:

Leírás: Elszáradt, lábon maradt túlérett, növény részek, jobbára SzáR . A földet elfedő  külső hatásoktól megvédő elhalt réteg.  A VaR.
Az avar szavunk hasonlóan szóbokor második szintű szavaihoz testnedv, testszövet eredetre vezethető vissza. Ez a testnedv, sok esetben a vér, másutt a növényt alkotó folyadék. Hiánya elszáradt növényi részeket eredményez, úgy ahogy a heg az elszáradt vér a seben. A föld felszínét betakaró avar a földet védelmezi.
Minden szócsoportbeli gyök rendelkezik egy vagy több átvitt értelmű jelentéssel gyökszóképpel, mint például a; VaR ige, és, heg; a VáR ige és az építmény. Ezekhez hasonlóan jelenti a nyelvünkben az aVaR szó az elszáradt, növényi részeket; nép nevét, mely nép a hunok után elfedi a népességet és biztosan eltakarja elrejti a valódi értékeket, megőrizve, meggyógyítva a jövő számára. Az Avar népnévnek a szóképe arra a hegre hasonlít ami nagy sebet takar és gyógyít.

Kialakulása:  VR gyökhangpár, VR szóbokor, VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR a szóbokor jelentése vér.

Eredet: Előmagyar Kor

Források: CzF.

SOK

A „SOK” szavunk gyökszó.

SK

SK gyökhangpár.

Ilyenformán a legfelsőbb szintű szóbokor, amibe tartozik az a SK gyökpár alkotta szóbokor.

 

O

Meghatározó egyedi hangja az O[1] hang. Az Ó hang többes számú képzőként vesz részt az SK gyökhangpár meghatározásában. Ez a gyök ilyenformán a SOK szavunk, mely szó fokozva a több egy változata. Sok, több, mégtöbb[2], legtöbb[3].

Az O középképző a többes szám képzésére:

  1. Az O hang mind középképző egyes személyragos főnevek többesszámu második személyében, többes számot hoznak létre, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok).
  2. Ezt a tulajdonságot követik az ak, ek, ěk, ők többesragu nevek, az illető hangzóikra nézve, pl. ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk; szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
  3. Oly jelenidőbeli igék többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik, mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok, (irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok, (fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt, rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt, ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.

Jelentései:

  1. Nagyszámú, nagymennyiségű, azonos dolgok kifejezése. Pl.: sok könyv, sok ház, sok ember, stb.
  2. szó">Gyűjtőszóhoz (por), búza, gabona, krumpli) kapcsolódva nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utcán. Sok búzája, sok burgonyája termett.
  3. Idő hosszának a meghatározására használjuk, sok idő eltelt, mióta Czucor ezeket a gondolatokat papírra vetette mégtöbb[4] idő eltelt Ballagi okfejtése óta.
  4. A középszerűnél több kifejezése. A kellő mértéket, a középszert, túlhaladja. Pl. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok. (Km.). Soknak sok kell.  Sok sem tarthat örökké.  Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának, azaz sokat képzel magáról. Na és ide tartoznak az okosok.

Ellentétpárja a KEVÉS

A SOK gyökszó elszármazása, megjelenése más nyelvekben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

gyök

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
    • Gyökhang fajták: Ajak, fog, zöngés, zöngétlen. Szóbokor teremtő.
    • Gyökhang típusok
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

gyök

ab

Gyökhangja: “B”

aB

 

Gyökszó> Kéthangú gyökszó> aB > Elavult gyök

 

Gyökkapcsolat> aB, áB, eB, éB, iB, oB, öB, uB, üB   FO> Ba, Bá, Be, Bé, Bi, Bo, Bö, Bu, Bü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint

 

Jelentése: Bent

 

Fogalomkőr: Be

Szó fajtája: Képző

LeírásaB FO Be> aBa, Ba> aBBa hangsúlyosan bele és benne! Az aBba aB nélkül nem egész, ha bent van akkor közelit az egészhez. A hangsúlyozás gyöke. A gyökösszetételekben az eredeti gyökhangnak vagy gyökszónak a hangsúlyozása.

Előfordulások:

Gyökhang gyökösszetétellel történő hangsúlyozás: “b” + aB = baB, “h” + ab= haB, “sz” + aB= szaB, “r”+aB= raB, ide sorolható gyök">elavult gyökök: caB, daB, faB, gaB, kaB, jaB,  stb.

Gyökszó összetétellel történő hangsúlyozás: tág> tágaB, új> újaBb, híg> hígaBb, aBlak, aBrak,  stb.

Kialakulása: “B” > aB

Eredet: Ősmagyar

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

SzéR

SzéR

 

Gyökszó> Mértékgyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: TéR,

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzeR-SzéR

Leírás: Elválasztott dolog, sorozat, terület neve.  Az egész lényege, sűrűje, kivonata. A sűrűje a SzüRü, helyének a neve.

Kialakulása: 

  • SzéR> Ősmagyar, SzéRü,= a környező földeken megtermelt gabona, tárolásának és feldolgozásának a helye. > gabonaSzéRű
  • SzéR> Ómagyar, SzéRdék= tejétel A tejből elválasztott savós tej régi magyar neve.

Eredet:  SzéR : Ősmagyar

Források:

Czuczor-Fogarasi:

(szér-ü) fn. tt. szérü-t, tb., ~k. Keményen levert, kivált agyagfölddel megtömött kisebb-nagyobb kerületű térség a mezei gazdák majorjaiban, vagy tanyáin, hol a gabonát nyomtatni, csébelni és szórni szokták. Szélesb ért. ide tartozik azon tér is, hová a nyomtatni vagy csépelni való gabonát öszvehordják. Nyílt, kerített szérü. Asztagokkal rakott szérű. “Miként forgószéltől szérőben (ex area) elragadtatott por.” (Bécsi cod. Ozeas. XII.). Régies és tájdivatos kiejtéssel: szérő v. szűrű. Ha eredeti magyar szónak tekintjük, alakja azt mutatja, hogy az ő v. ű képző, a gyöke szér, és hasonló a gyürű, gyöpű, csöpü, lapu szókhoz. Továbbá ha azt veszszük alapul, hogy a szérü tért (latinul area) jelent, úgy látszik, gyöke szér nem egyéb, mint a tompább nyelvhegyi hanggal kiejtett tér, és így szérü am. térü, t. i. hely. Vagy pedig, mivel a magyarok ősi szokás szerint a gabonát csűrökben, vermekben (sírokban) tartják, azt is vélhetnők, hogy szűrű am. csűrű, vagy síru, azaz csűrökkel, sírokkal ellátott tér. Egyébiránt rokonnyelveket vevén tekintetbe, legközelebb áll hozzá a mandsu sori (Boden zum Aufbewahren des Getreides, Kornboden), mongolul pedig szűrű am. szín, (Schoppen, Remise). Vámbéry társunk szerént az ozmanli szergi szőnyeg, melyen az árucikkek kirakatnak, szer-mek (kiterítni) igétől, és a csagataj szergü sík hely, vagy sík tér, hová bizonyos nedves testek száritásra kiteríttetnek.

szó magyarázat
böszér
orszér
szér
szérdék
szérfelettiség
széria
Szérók Capricorni (állat)
szérő
szérum
szérum akcelerátor Faktor VII (biokémia)
szérum glutamát-oxálacetát transzamináz (SGOT) Aszpartát aminotranszferáz.
szérum hepatitis vírus Hepatitis B vírus.
szérum prothrombin konverzió akcelerátor (SPCA) Faktor VIi.
szérum reactio / reakció Szérumbetegség.
szérű A falusi gazdaság egyik legfontosabb színtere volt. Itt helyezték el a gabonaasztagokat “Nyár-éjszakán a grófi szérün. Reccsen a deszka-palánk…(Ady Endre: A grófi szérűn, 1907).
szérű Az a térség (többnyire a gazdasági udvar végén vagy mögött), ahol régen a gabonát csépelték, azaz körbehajtott lovakkal kitapostatták. Szérűskert.
szérül
szérül
teszér
viszér

Szó

A szó

A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése, hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá, a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

SzaR

SzaR

Gyökszó

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: Bélásár, ürülék. Szleng> értéktelen, bűzös, rossz, rosszízű.

A szó fajtája: főnév

Fogalomr: Sorozatos melléktermék.

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzaR-SzëR

Leírás:  A lét fenntartásához szükséges folyamatok, mellékterméke.

Kialakulása:  Ősi eredetű magyar gyökszó. Ősmagyar.

Eredet:  Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor
A léthez, felhasznált táplálék megmaradt része. 

A lét folyamat az élet folyamata. Fenntartásához folyamatosan élelemre van szükség. Ez az élelem a táplálék. A mai “élet” fogalmán túl ide tartozik a kozmikus létezés is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gyök, Szótag, Morféma

Gyök, Szótag, Morféma

A Gyök nem Szótag és nem Morféma!

A gyök után, a szótag is elítéltetett a magyar nyelvtudományokban. Ma Magyarországon a hivatalosan tanított nyelvtudományokban a szótag „kiveszőben” levő szóelem, a mai hivatalos nyelvészet szerint „morféma”. Valahogy így fogalmazzák meg: „Szótagokkal a nyelvhasználat során szóban és írásban egyaránt találkozhatunk, bizonyos gyakorlati szerepük van[1].” Véletlenül sem mondja azt, hogy a magyar nyelvben a szó meghatározó, értelem hordozó eleme. Ma már a szótag fogalmát is annyira elmossa a tudományos nyelvészet, hogy még a nyoma se maradjon, ami esetleg valamikor hasonlított a gyökre. A Szótag fogalom lejáratása, elhanyagolása, oda vezet, hogy a szavaink ragozott szerkezete teljesen átalakul, helyette a tanult szavak, szófogalmak jelennek meg, ezzel ellehetetlenítve a magyar nyelvet, vele az embert, a népet. Az átfogó morféma megnevezésénél a szótag helyett a tőmorféma kifejezést használja a nyelvtudomány. Az egész nyelvrendszerünkben a mai tudomány feladta a ragozó nyelv alapjait, az új „Nyugati típusú” nyelvrendszer kialakításával.

A hivatalos álláspont a következő: „A nyelv, rendszert alkot. Egységei: fonéma, morféma, lexéma, szintagma, szöveg”

Ebben a rendszerben, kitagadtatott a gyök, elárultatott a szótag, meghazudtolt a rag, felfordult a mondat!

A tudomány elengedte a „Szótag” fogalmát is. Az új rendszer még ma sem talál olyan magyar szót, ami alkalmas lenne a gyökfogalom elrejtésére, ahogy azt szeretné, ezért jelenik meg a „Morféma”, de még itt is kénytelen a „tő” kifejezést használni, ami nagyon hasonló szóképet alkot a „gyök” szavunkkal.

A ragozó nyelv gyökhasználatához, szüksége van az emberi agynak a kiegyensúlyozott (két-agyféltekés) gondolkodáshoz a szóképre, az adott gyökszókép megjelenítésére.

A ragozó nyelv lényege, hogy a gyökök, egymás után történő rakogatásával, egyes eredeti gyökök (tövek) írás és kiejtésbeli alakja, megjelenése, a helyesírás kialakításával megváltozik, átalakul. Az új írási szabályok okozta, átalakulásnak megfelelően, a szavak sorrendjében az előforduló hangtorlódások, hangkiesések, hangmódosulások, jelentős módon nem változtatják meg az eredeti, első, második, vagy többedikként, elhelyezett gyök szóképét, csak a megjelenését, eleinte az írását, majd később hozzá igazítva[2] az új helyesírásnak megfelelő kiejtést is. A ragozás során létrejött új szóban a sorba rakott szóképfogalmak együttesen, az új szóra jellemző módosult képet hoznak létre. A magyar nyelvben, ezért értünk meg olyan szavakat is, amit esetleg soha nem használtunk.

Tehát az agyunk megérti az újonnan ragozással létrejött szó jelentését.

Ez a magyar ragozó nyelv varázsa.

Látható, hogy az új szó mindig a hozzá toldott raggal, jön létre. A nyelvünk ezért ragozó nyelv.

A nyelvünkkel foglalkozó elődeink nem véletlenül szokták mondani, hogy a magyar nyelv, nem kivonó, nem elvonásokon alapuló, hanem hozzáadó nyelv. A fenti szabályrendszer (itt konkrétan a szintagma) többek között ezt az alapértéket is sérti. Ezzel lehetetlenné teszi a nyelv gyökrendszerének fejlődését, az eredeti gyökszavak jelentés és valódi képi ismeretét.

Az is látható, hogy az adott szóba beépült ragok elvonása nem lehetséges, mivel a majd kétszáz éves ragozás helyetti toldalékolás, eltakarta a toldalékká lett gyökszavak eredeti jelentését, szóképét, ennek az oka a gyök megjelenés módosulása. Az új szavakba beépült gyökszavak, melyek a ragok, már toldalék formájában, a beépülő eredeti gyök értelmét eltakarva, elfelejtve kerültek be az adott szóba.

Már ezért is hamis az az állítás, ami a toldalékok elvonásával próbál az eredetitől eltérő jelentést tulajdonítani egy szónak. Sajnos ma már ezt tanítják.

Az meg már tudatos csalás, ha ezt a csonka a szót, vagy morfémát, egy más nemzet szavához, morfémához teszi hasonlóvá!

Csalás azért, mert aki ezt a morféma hasonlóság vizsgálatot végzi, az tudja, hogy mi a morféma.

Tudnia kell, hogy az a csonka szótő a magyar nyelvben nem morféma, hanem egy megváltoztatott gyök, amihez eredeti formájában tartozik egy szókép, mely szóképet toldalék alakjában is hordoz.

Csalás azért is, mert a csonka gyök önállóan, a szóról leválasztva, nem biztos, hogy hordozza az eredeti gyökképét megváltozott toldalék formájában. Az így leválasztott szókép nélküli toldalék már tanult jelentéssel bír. Ez a tanult jelentés alkalmassá teszi a toldalék előléptetését morféma szóelemé, ami lehetőséget biztosít más nyelvekből történő származtatásának bizonyítására.

A szavainkban megjelenő toldalékok értelemadó gyök képe határozhatja meg a toldalékolás utáni szó gyökét. Csak ilyen módszerekkel lehet a magyar nyelvet vizsgálni.

A toldalékolás a nyelv átalakításának egy állomása, már ez a fogalomkőr is jelentős mértékben torzítja a nyelvünket[3].

Ezzel szemben a morfémák és toldalékok sokkal szűkebb, tartományban, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szóképpel, csak előre betanult jelentéssel, vagy alkalmazási szabállyal a helyes használatáról. Ez a kemény tanulással rögzült tudás az agy egyik felét veszi igénybe.

Tehát a gyök a magyar nyelvben a legkisebb szóképpel rendelkező értelmes[4] szó.

A Szótag a szabályrendszer része, a szó első szótagja, lehet gyök, a többi szótag csonka, vagy módosult gyök.

A Morféma, a szó egy eleme. A morféma, lehet gyök, szótag, de a fogalomkörébe tartozik minden jelentéssel[5] bíró szóelem is.

[1] http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/magyar-nyelv/a-szotag-es-a-morfema/a-szotag-es-a-morfema  (2015. július 29.)

[2] A nyelvújítás elengedhetetlen „érdeme” ez a folyamat, ami tudatosan, szervezett módon, megváltoztatja, átalakítja a nyelvünket. Eleinte, csak a régi szavaink írására alkotott helyesírás, később az ezekhez igazított kiejtés lett az elvárás az iskolában. Ez a kettős hatás már megváltoztatja az eredeti szavunk jelentését. Többek között ez az egyik oka annak, hogy minden szavunkra legalább egy másik is létezik, ahol csak egy értelem találkozik a szavakban. Ez a folyamat a mai napig zajlik, ezért tanulja a magyar nyelvet nehezen az új generáció, mert mindig jobban és jobban távolodunk, a gyök, és az eredeti ragozó nyelvtől.

[3] Olvasd a „Toldalék” című fejezetnél.

[4] Értelmes= Értelmet adó. Amit magyarul értünk alatta.

[5] Jelentés= Egy adott szó tanult jelentése.

NK

NK hangpár

N-K

Hangpár> Kötött hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eNKá, eNKö, NöKá, NöKö

Gyökszavai: Nak, NáK, NeK, NéK, NiK, NoK, NöK, NuK, NüK

Megjelenési formái: anNaK, enNeK, csóNaK,  inNáK,   Nánika, stb. Képzők, ragok. Beépültek ősi szavakba: CsóNaK, foNáK, aNaKonda, aNaK, NeKtár, NiKé, aNiKó, veroNiKa, baJNoK, rozsNoK(1), putNoK, töNKöly, koNKoly, stb.
Kötött mássalhangzó párosként a mieNK fogalomkőr meghatározója. AnyáNK, apáNK, mieNK, lelkünk, nyelvünk, ami bennüNK-van, részüNK, továbbá, a végtagjaiNK: szemüNk, lábuNK, kezüNK.  Továbbá a súlyos csapások képét fogalmazza meg: TaNK, töNK, tuNK, TöNKre, TöNKrezúzzad, ráNKmért, vagy mindkét fogalmat egyszerre: áldozuNK, uruNK, szabaditóNK. Az NK a mai magyar nyelvben a többesszám első személy jele.

Szóbokor:  Eredet: Ősmagyar> töNKöly, NeK -ed, NeK -tár

Fogalomkőr: szó">Határozószó.> Jelentése: mieNK, mindig ami közel van hozzánk, ami része a sokszor fájdalmasan hiányos egésznek. A csoNK.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

 

Magyarországon több település régi nevei. Gyökszavak, a mai magyar nyelvben határozóragként jelennek meg. Határozott keménységet, pontosságot, helyet, stb., jelentenek.

(1) Régi durva növény magyar neve. Pontosabban Magyar rozsNok.