RéG

RéG

Gyökszó> Mérték gyök> Időgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Az idő folyamába rejtett.

A szó fajtája:  Főnév> Névszó. szó">Határozószó> Időhatározó.

Fogalomr:  Ismétlődő folyamatok.

GyökpárReG-RéG, RáG-RéG

Leírás: Előfordulásai a múlt idéző kifejezésekben jelennek meg.  Ilyenek RéG, RéGi, RéGiség, RéGen, RéGent, RéGente, öReG. Megjelenései: Rámutatással=Öreg> Ö! ReG= Ő! RéG-i. A fogalomkőr első megjelenése Ra, Rá, Ré Egyiptomi Napisten nevéből és a köré alakult mitológiából, RéGiségből ered.

Kialakulása: Ré-Idő> RéG=Idő> régidő> egyszerüsítve=reid> RéG

Eredet: Előmagyar:Re, Ré> Ősmagyar: ReG, RéG> Ómagyar: öReG> Középmagyar: ős-RéG> Magyarkor: Rég.

Források:
Czuczor-Fogarasi: ih. s am. távol időben, hajdan. Rég mult dolgok, rég olta. Rég volt az, miről te beszélsz. Rég, hogy itt van. (Szabó D.). Már rég hogy eljött. (Ugyanaz). Származéka: régi, régiség, s összetételek régidő, régirás. Ugyanezen jelentéssel bir a régen, megtoldva régent, régente, régenten. E szónak eredeti jelentése, és származásáról több vélemény lehető, ú. m. 1) am. öreg, elülről az önhangzó úgy maradván el mint ,patika’ szóban ettől: apotheca. 2) Re v. rej gyököt (rejlik rejt szókban) vevén alapul, lehet ig rag hozzá járulásával am. re-ig v. rej-ig, azaz a rejtés határáig, addig, amidőn vmi már el van előlünk rejtve, mintegy emlékezetünkből elenyészve. Ugyan ezen alapon ha a ,rég’ szót a szintén időre vonatkozó hajdan, és majd majdan határzókkal összevetve elemezzük (minthogy a hajdan am. haidőn, ha-időben, melynek törzsöke ha-idő, t. i. hogy a ha időt és pedig határozatlant jelent, mutatják a néha, soha, valaha stb. öszvetételek; s a hái-bái ikerítésben is mult időre vonatkozik; a majd gyöke ma, [nunc, statim, hodie], mely ebből lett: ma-idő, öszvehúzva: ma-id = majd, azaz, jelen, mast v. most folyó; szokott értelemben legközelebb jövő idő; egész alakjában: majdan = ma-időn: e hasonlatok nyomán) okszerüleg úgy vélekedhetünk, hogy a rég szóban is az idő alapfogalma lappang, és elemezve: re-id, öszvehúzva réd, s a d átváltozván g-re rég, mint vidám, vidor, vig; minthogy továbbá, ami régi, az mintegy el van födve, takarva előlünk, a re mint föntebb is érintők, a rejt, rejlik igék gyökével rokonítható. E szerént, valamint a legelső vélemény szerént is, a rég eredetileg alkalmasint névszó volt, mire mutat mind ,régi’ származéka, mind a régszokás, régidő öszvetételek, mind a rég olta, régtől fogva viszonyítások, valamint ezen szólásformák is: rég az ideje, rég hogy itt van, már rég hogy eljött; és csak úgy használtatik határozóul régen helyett, mint az időre vonatkozó kor pl. mikor? = mikoron; és nap pl. mai nap, vasárnap, holnap, tegnap, minap, ezek helyett mai napon, vasárnapon, holnapon, tegnapon, minapon.

elrégűl
irégy
ősrégi
rég
régen
régeni
régens
régens (latin = “uralkodó, kormányzó”) Kiskorú, beteg vagy hosszasan távollevő uralkodó helyett az államfői teendőket ellátó személy. “Ide érkezett Orléans herceg, a francia regens” (Mikszáth)
régente
régentén Régen.
régény
réges-rég Nagyon régen. Helytelen írásmódja: “régesrég, réges rég”
régész
régi
régidő
régien
régies
régió
régirás
régiség
régisseur (francia) Rezsisszőr: rendező, filmrendező.
régít
régmúlt
régolta
régő
régöly
régül
veréget