Gyökhang kategória bejegyzései

Gyökhangok a mássalhangzók, a legrövidebb, szó és értelem alkotók.

BaR

BaR

 

Gyökszó> Határozó gyök> Névadó gyök

Gyökkapcsolat: BaR, BáR, BeR, BéR, BiR, BoR, BöR, BüR, BuR

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: határ> BőR

A szó fajtája: Határozó szó. Névhatározó gyök.

Fogalomr:  BaR> haBaR cselekvést meghatározó, BaR> BaRcs helység meghatározó, BaRát> kapcsolat meghatározó, BaR> BaRna szín meghatározása, BaR> SuBaRu nép meghatározása. A modern nyelvekben, sáv, sorompó, akadály, korlát, lezár, kizár. Fizikai határ.

Gyökpár: BaR-BáR, BaR-BeR

Leírás: BaR, BaRack, BaRc, BaRka, BaRla, BaRna, BaRát, SuBaR, SuBaRu (népcsoport), BaRanya, BaRázda, BaRlang, BaRom, BaRcs, BaRacska, BaRak,

Kialakulása: BR hangpár> hangutánzó szó kiejtése “a” egyedi hanggal.

Eredet:  szó">Ősszó

Források: Bővebben…

BR

BR hangpár

B-R

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: BéeR, BöeR, BéRö, BöRö

Gyökszavai: BaR, BáR, BeR, BéR, BiR, BoR, BöR, BüR, BuR

Megjelenési formái:

  • Gyökkapcsoló kötődés: áBRa> áBRáz> áBRázol> áBRánd> áBRándoz, aBRa> aBRak> daBRa (doBRa)> aBRakadaBRa (aBRakadoBRa!), aBRo> aBRosz> aBRoncs. éBResztö, baBRál, éBReszt, Elragosodott gyökkapcsolat: láBR-a, a -rol, rel, röl kapcsolása, láBRól, közelebBRöl, korábBRól,
  • Előfordulások: BaRát, BaRack, BáRka, emBeR, héBeR, decemBeR, BéRenc, BíR, BiRja, BiRtok, BiRa, BiRó, BoR, BüRke, BuRka.
  • Rovás olvasata: BR> barka, bárka, börke, BuRka.

Szóbokor: BőR

Fogalomkőr:  Védő burok, védő BőR, réteg.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

BR gyökkötő hangpár, gyök kapcsolódó kötödést hoz létre.

ab

Gyökhangja: “B”

aB

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> aBElavult gyök

 

Gyökkapcsolat> aB, áB, eB, éB, iB, oB, öB, uB, üB   FO> Ba, Bá, Be, Bé, Bi, Bo, Bö, Bu, Bü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint

 

Jelentése: Bent

 

Fogalomkőr: Be

Szó fajtája: Képző

LeírásaB FO Be> aBa, Ba> aBBa hangsúlyosan bele és benne! Az aBba aB nélkül nem egész, ha bent van akkor közelit az egészhez. A hangsúlyozás gyöke. A gyökösszetételekben az eredeti gyökhangnak vagy gyökszónak a hangsúlyozása.

Előfordulások:

Gyökhang gyökösszetétellel történő hangsúlyozás: “b” + aB = baB, “h” + ab= haB, “sz” + aB= szaB, “r”+aB= raB, ide sorolható elavult gyökök: caB, daB, faB, gaB, kaB, jaB,  stb.

Gyökszó összetétellel történő hangsúlyozás: tág> tágaB, új> újaBb, híg> hígaBb, aBlak, aBrak,  stb.

Kialakulása: “B” > aB

Eredet: Ősmagyar

Források: Bővebben…

K

“K” Gyökhang

 

K -gyökhang

 

Jelentése: Kö, KeRT, KeReT, KaRáT, KaRaTu


A „K” gyökhang magyar kiejtéssel, Ká vagy Kö. A Ká mély, a Kö magas hangrendű gyök. A „K” gyökhang rovás elnevezése eK. Az „eK” magas hangrendű a régi magyar beszédben a szó végén az összetartozást (többes számot) jelenítette meg. Talán helyesebb lett volna az öK elnevezéssel illetni. Ilyenek: neK[1], ezeK> ezöK, jelek> jölöK, cserepeK> csöröpöK, emberek> ömböröK, véseteK> vésötöK, tükrökneK> tökröknöK.[2]

 

A “K” hang magában hordozza a k> kő (kemény)> kör, k> kar> akar> akarat, k> kar> karol> átkarol, a k> ker> kerül> kerület, a kemény-kör, fogalomkőrét. Megjeleníti a k> ker> kert, keret képét.

A kifejező rováshangjai a krt.= kert, keret, körte, kart> karat[3]> KARATU

[1] Itt a nak, nek, nem a birtokos eset ragja. A birtokos eset, a magyar nyelvben nem ilyen, olvasd a gyökszótárban, „gyökösszetétel” címszó alatt. Nem valakinek a valamije, hanem az egésznek egy része!

[2] A magyar rováskutatás ismer még egy „K” rovás jelet. Ezt „aK” formában említik.

[3] karat> aKarat> karát

Rovás jele

K-gyökhang

Kéthangú gyökei:

 

aK[1], Ka, áK, Ká, eK, Ke, éK, Ké, iK, Ki, íK, Kí, oK, Ko, óK, Kó, öK, Kö, őK, Kő, uK, Ku, úK, Kú, üK, Kü, űK, Kű.

 

k-kéthangu gyökei

 

 

[1] Mélyhangú rovás „K” az „aK”.

Három hangú gyökök

k-háromhangu

SzéR

SzéR

 

Gyökszó> Mértékgyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: TéR,

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzeR-SzéR

Leírás: Elválasztott dolog, sorozat, terület neve.  Az egész lényege, sűrűje, kivonata. A sűrűje a SzüRü, helyének a neve.

Kialakulása: 

  • SzéR> Ősmagyar, SzéRü,= a környező földeken megtermelt gabona, tárolásának és feldolgozásának a helye. > gabonaSzéRű
  • SzéR> Ómagyar, SzéRdék= tejétel A tejből elválasztott savós tej régi magyar neve.

Eredet:  SzéR : Ősmagyar

Források:

Czuczor-Fogarasi:

(szér-ü) fn. tt. szérü-t, tb., ~k. Keményen levert, kivált agyagfölddel megtömött kisebb-nagyobb kerületű térség a mezei gazdák majorjaiban, vagy tanyáin, hol a gabonát nyomtatni, csébelni és szórni szokták. Szélesb ért. ide tartozik azon tér is, hová a nyomtatni vagy csépelni való gabonát öszvehordják. Nyílt, kerített szérü. Asztagokkal rakott szérű. “Miként forgószéltől szérőben (ex area) elragadtatott por.” (Bécsi cod. Ozeas. XII.). Régies és tájdivatos kiejtéssel: szérő v. szűrű. Ha eredeti magyar szónak tekintjük, alakja azt mutatja, hogy az ő v. ű képző, a gyöke szér, és hasonló a gyürű, gyöpű, csöpü, lapu szókhoz. Továbbá ha azt veszszük alapul, hogy a szérü tért (latinul area) jelent, úgy látszik, gyöke szér nem egyéb, mint a tompább nyelvhegyi hanggal kiejtett tér, és így szérü am. térü, t. i. hely. Vagy pedig, mivel a magyarok ősi szokás szerint a gabonát csűrökben, vermekben (sírokban) tartják, azt is vélhetnők, hogy szűrű am. csűrű, vagy síru, azaz csűrökkel, sírokkal ellátott tér. Egyébiránt rokonnyelveket vevén tekintetbe, legközelebb áll hozzá a mandsu sori (Boden zum Aufbewahren des Getreides, Kornboden), mongolul pedig szűrű am. szín, (Schoppen, Remise). Vámbéry társunk szerént az ozmanli szergi szőnyeg, melyen az árucikkek kirakatnak, szer-mek (kiterítni) igétől, és a csagataj szergü sík hely, vagy sík tér, hová bizonyos nedves testek száritásra kiteríttetnek.

szó magyarázat
böszér
orszér
szér
szérdék
szérfelettiség
széria
Szérók Capricorni (állat)
szérő
szérum
szérum akcelerátor Faktor VII (biokémia)
szérum glutamát-oxálacetát transzamináz (SGOT) Aszpartát aminotranszferáz.
szérum hepatitis vírus Hepatitis B vírus.
szérum prothrombin konverzió akcelerátor (SPCA) Faktor VIi.
szérum reactio / reakció Szérumbetegség.
szérű A falusi gazdaság egyik legfontosabb színtere volt. Itt helyezték el a gabonaasztagokat “Nyár-éjszakán a grófi szérün. Reccsen a deszka-palánk…(Ady Endre: A grófi szérűn, 1907).
szérű Az a térség (többnyire a gazdasági udvar végén vagy mögött), ahol régen a gabonát csépelték, azaz körbehajtott lovakkal kitapostatták. Szérűskert.
szérül
szérül
teszér
viszér

SzëR

SzëR

A magyar helyesírása: szer

Nyelvünk tartalmazza a nyílt „e” és a zárt „ë” hangot, a vastag „ě” már elveszett. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta. Ez a szócikk a SzëR gyökszóval a SzëRkëzët szavunkban lévő gyökről szól. A másik „e” hang a SzeRetet, szavunk „e” hangja, azt az előző szócikk tartalmazza.

Gyökszó> Pusztagyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzěR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: eszköz, SzëRszám

A szó fajtája: Főnév> Jëlën idejű főnév.

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzëR, SzëR-SzáR

Leírás: Valamit többSzöRöz. Össze SzoRoz vagy SzëRëz. A sokSzoRozás lehet SzëRvezkedés is.

Előfordulások: 

alapSzëR, álomSzëR, álSzëR, anyagSzëR, beSzëRëz, beSzëRző, boltSzëR, bűvSzëR, céhSzëRű, célSzëRű, címSzëRű, csodaSzëR, dögSzëR, egySzëR, ëgySzëRës, ëgySzëRi, ëgySzëRre, ëgySzëRte, ëgySzëRű, ékSzëR, elégSzëR, életSzëR, ëllënSzëR, ëlőSzëR, enyhSzëR, ënnyiSzëR, észSzëRű, ëzërSzëR, faféSzëR, félSzëR, félSzëRű, féSzëR, fogSzëR, furóSzëR, füstSzëR, fűSzëR, fűSzëRes, fűSzëRez, fűSzëRíz, gyúSzëR, hadSzëR, hangSzëR, harcSzëR, háziSzëR, hetedSzëR, hétSzëR, hétSzëRi, hűtőSzëR, időSzëRű, illatSzëR, ingerSzëR, íróSzëR, írSzëR, jogSzëRü, jóSzëRű, kémSzëR, kénySzëR, képSzëR, kétSzëR, kétSzëRi, kínSzëR, kisSzëRű, korSzëRű, látSzëR, lázSzëR, lépSzëR, lőSzëR, módSzëR, műSzëR, négySzëR, nyakSzëR, okSzëR, okSzëRes, okSzëRű, oldóSzëR, olySzëRü, óSzëR, óSzëRű, ovóSzëR, óvóSzëR, óvSzëR, őrSzëR, ösSzëRű, papSzëR, piacSzëR, pótSzëR, rágSzëR, rendSzëR, sebSzëR, smasSzëR, sokSzëRű, számSzëR, szëmSzëR, SzëR, SzëRáj, SzëRárus, SzëRb, SzëRcseg, SzëRdár, SzëRdás, SzëRdék, SzëRdica, SzëRek, SzëRén, SzëRënád, SzëRëncs, SzëRént, SzëRény, SzëRész, SzëRëz, SzëRfalu, SzëRfű, SzëRgény, SzëRha, SzëRház, SzëRi, SzëRin, SzëRint, SzëRít, SzëRk, SzëRkëd, SzëRkën, SzëRkët, SzëRkëz, SzëRkmű, SzëRm, SzëRnyë, SzëRnyű, SzëRrë, SzëRszám, SzëRszëm, SzëRtár, SzëRtári, SzëRtë, SzëRtës, SzëRű, SzëRv, SzëRva, SzëRves, SzëRvëz, SzëRvëző, SzëRvi, SzëRvíz, SzëRvtan, SzëRzés, SzëRzési, SzëRzët, SzëRzeti, SzëRzett, SzëRző, SzëRzői, szóSzëRv, tákSzëR, tanSzëR, tanSzëRű, tápSzëR,, tízSzëR, tűzSzëR, vasSzëR, védSzëR, veseSzëR

Kialakulása: 

A SzëR (vegySzëR, gyógySzëR, stb.) szavunk gyökszó. Egyik jelentése: “Általán, holmi anyagi jószág, vagyon, portéka. Mindenféle SzëRrel üzérkedni. FűSzeR, ócska SzëRek.” (Czuczor-Fogarasi szótár.)  Nyilvánvaló ennek az ára, vagy adója, a SzëRpénz[1]. A SzëR gyökszó képét a hun világba lehet visszavezetni. A hun gazdaságban a lakóépületek végén volt egy SzëR. A SzëR ëgy összetákolt nagyobb hodály. Később az ősmagyarban ez lett a féSzëR. A SzëRbën közös életet élt, a hun harcoshoz rendelt, csatlósok köre, a segédek, az elfogott ellenséges katonák, akik szabad emberként élhettek a hun gazdaságban. Itt voltak az állatok, a gabonák és a vagyont jelentő értékek. Az emberek voltak a SzëR-ben a SzëRbek.(Később az ősmagyarban.)

A SzëR gyök nem keverhető a SzeR, valamint a SzêR gyökkel. Mentsük meg a zárt ë hangot, a mély ě már elveszett!

A SzëR szó használata, a honfoglalók nyelvezetében is megjelent. Árpád korában a SzëRvëzést és annak a helyét, ahol rendelkeztek (rend-del-let) a továbbiakról. Itt kerültek mëgkötésrê a SzëR-ződésëk. Ez sorozatot jelent a SzëR -ëk sorozatát, ahogy a pince-SzëR, az egy vonalban álló pincék, házak sorát, a SzëR-tüzek sora, na és a tár ahol mindezt rëndrë, tárolják a SzëRtár. Igen ilyen értelembe, az “e” hangok összevonása után, jelentheti a ReN-det.

Eredet:  szó">Ősszó: SzëR> HUN: SzëR> Ősmagyar: SzëR>  Magyar: SzeR

[1] Aranybulla’1222; 3.czikely. A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

Szó

A szó

A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése, hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá, a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése. Bővebben…