Középmagyar kategória bejegyzései

Középmagyar kor (1526–1772)

MaG

MaG

Gyökszó> szó">Ősszó

Gyökkapcsolat: MaG, MáG, MeG, MéG, MiG, MíG, MoG, MöG, MőG, MuG, MúG, MüG, MűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kezdetek kezdete

A szó fajtája: Főnév. Többesszámú főnév.  szó">Gyűjtőszó.

Fogalomr: MaG

Gyökpár: Mag-MáG, MaG-MéG

Leírás: „MaG” gyökszó

A Mágog, Magor, Meger, Moger, Mager, Magar későbbi nevek folytatása a Megyer és Magyar szavunk.

Mindegyik jellemző gyöke a mag gyökszó.

A Mag az élet, ami lehet növény, állat, vagy ember, virágzása során kialakuló képződmény, ami a kifejlődése, során az eredeti formához hasonló életet hoz létre. A mag, növény esetében egy vetőmag, ami magában hordozza a csírát, majd a feltörekvő növényt. A mag a vetőmagban is, de úgy is értjük, hogy valaminek, vagy mindennek a közepe.

A Mag az élet közepe, a lelke. Bővebben…

RuG

RuG

 

Gyökszó> PusztagyökMértékgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint:  Második szint

Jelentése: rúg 

A szó fajtája: Ige> Gyüjtőszó

Fogalomr: folyamatos ismétlődés

Gyökpár: RuG-RúG, RuG-RüG

Leírás: A felemelt lábával,annak sarkával, vagy talpával, térdével, üt, taszít, lök, egy tárgyat, vagy dolgot. -A nagyobb gyerek rugdalja a kicsiket.- RúG a puska, amikor lőnek vele. De büntetés is nagyobbra rúg, ha jogtalanul használod a fegyvert. Származékai: rúgás, rúgós, rúgtat, rugdos, rugdal, rugódozik, rugódik, rugaszkodik, rugdalódzik, rugó, rugós, rugózik, rugékony, rugany, ruganyos, rugalmas, rugalmasság. A RuGáshoz fel kell készülni, el kell RuGaszkodni, a lábat, a fegyvert, vagy a RuGót fel kell húzni. Az elvont fogalmú származékokban is félkészülést igénylő. A RuGás egy folyamat vége. Ez a folyamat bármikor ismételhető.

Elvont értelmű>  Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne, Ha az éj nem közelegne.

Kialakulása: Ősi eredetű magyar gyökszó.

Eredet: Ómagyar: RuG= rúg> Ősmagyar: RuG= rúg, runk> Elágazás! > Dravida: urukku (átugrik)> Osztják: ronk (‘vízben gázol’)> Középmagyar: runk (rúg, átgázol rajta)> Magyarkor RuG= rúg + lásd származékai.

Források:
Bővebben…

RiG

RiG

 

Gyökszó> Hanggyök> Mértékgyök/Idő gyök> Puszta gyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Ritmus

A szó fajtája: Főnév> Hangutánzó szó

Fogalomr: Egy folyamat része.

Gyökpár: nincs

Leírás: RiG > megjelenik a RiGó, oRiGó, RiGht, fRiG, friGid, fRiGy, guRiGa, máRiG, iRiGál, iRiG, iRiGy, miRiGy, RiGál, madRiGál, RiGolya, 

RiGa> Tulajdonnév, Lettország fővárosa.

Rigó> Főnév madár.

RiGorózum>főnév 

Vizsga, egyetemi vagy főiskolai szigorlat, erőpróba, szigorúság, kényelmetlen helyzet, rigorózus ‘mereven szigorú’. Latin szó, a rigor (‘merevség, szigorúság’) származéka a rigere (‘mered, gémberedik, duzzad’) igéből. 

RiG> RiGmus> Ritmus

Kialakulása:  RiG> RiG-RiG Hangutánzó gyök. A folyamatosan ismétlődő rigó fütty maga az ütem, a ritmus. Az  emberi beszéd, az időmértékes verselés ritmusa.

Eredet: Előmagyar: RiG-RiG> Ómagyar: RiGmus> Elágazás! görög: ritmosz = ütemes> görög:  reo= “folyamatos, folyó”> folyik, áramlik. Magyarkor: ritmus.

Források:
Bővebben…

RéG

RéG

Gyökszó> Mérték gyök> Időgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Az idő folyamába rejtett.

A szó fajtája:  Főnév> Névszó. szó">Határozószó> Időhatározó.

Fogalomr:  Ismétlődő folyamatok.

GyökpárReG-RéG, RáG-RéG

Leírás: Előfordulásai a múlt idéző kifejezésekben jelennek meg.  Ilyenek RéG, RéGi, RéGiség, RéGen, RéGent, RéGente, öReG. Megjelenései: Rámutatással=Öreg> Ö! ReG= Ő! RéG-i. A fogalomkőr első megjelenése Ra, Rá, Ré Egyiptomi Napisten nevéből és a köré alakult mitológiából, RéGiségből ered.

Kialakulása: Ré-Idő> RéG=Idő> régidő> egyszerüsítve=reid> RéG

Eredet: Előmagyar:Re, Ré> Ősmagyar: ReG, RéG> Ómagyar: öReG> Középmagyar: ős-RéG> Magyarkor: Rég. Bővebben…

ViD

ViD

 

Gyökszó> szó">Ősszó> Elavult gyök> Elvont gyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Kisebb.

A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév.

Fogalomr: VaD

Gyökpár: Nincs

Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került.

Kialakulása: ViD innen> Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb> ViD-ék. Az elkülönült kisebb népcsoport DraViDa. A gondoktól megszabadult e-ViD> e-ViD-ens> akkor ViD-ám. Elágazás! evidencia. Megrövidít, ha likViDál. 

Eredet: ViD>szó">Ősszó (A VaD-on tól kisebb)> Ősmagyar (Főnév, tulajdonnév, településnév) > Ómagyar (ViD=ViD-ék, ViD-ám, aki a gondoktól megszabadult> röViD.)> Elágazás! eViDens. reViDens, proViDens, proViDencia, likViDál, DáViD> Középmagyar> ViDám (ViD-Elvont gyök)

Források: Bővebben…

BüB

BüB

Gyökszó> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint. Elágazás: Bü

Jelentése: Az elvarázsolt BúB

A szó fajtája: Főnév, Melléknév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BüB-BűB és BüB-BuB

Leírás: A bűvös, elvarázsolt búb. A jósággal, a szépséggel, a pénzel, a tetsző dologgal lehet elvarázsolni, elbűvölni, BűV körébe vonni, és megBaBonázni másokat. Ez a BűBáj. Álltalában, egy vagy több érzékszervünkre, és az eszünkre gyakorolt hatásról van szó. A szemünkre, a fülünkre, az orrunkra, a szívünkre.

Kialakulása:  B (alaphang)> Bű (ÓmagyarGyökszó.)> BüB (Ősmagyar. Elavult gyök.)

Eredet: Bü Név:(Személynév, Településnév), Főnév: (a varázslat hatása a Bű(báj), a bűvészet)  Ősmagyar> BüB (Ma tájszóként>bűv, bűvöl, bűvös) Ősmagyar>  BüB (elvont gyök a BűBáj szóból), Középmagyar.

Források:

Lásd: BuB

BéB

BéB

Gyökszó> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás> Bé

Jelentése: Segítőnő.
A szó fajtája: Melléknév

Fogalomr: BáB

GyökpárBeB-BéB és BáB-BéB  

Leírás: Segítő asszony.

Kialakulása: B (gyökhang)> Bé (Ógyök)> BéB (elavult gyök)

Eredet: BéB Ősmagyar> BéB Ómagyar (Személynév)> BéB> Középmagyar (Településnév)> BéB elágazás! Angol: Bébi, BéBillér> Bébi Újmagyar

Források: