Ősszó kategória bejegyzései

Mai hivatalos megfogalmazása:
Az etimon valamely emberi szó legősibb formája. Ősszó. A szavak eredetét kutató nyelvészeti segédtudománynak, az etimológiának a vizsgálati tárgya.
Különböző források felhasználásával, összehasonlításon keresztül az etimológusok rekonstruálnak egy-egy etimont.

BaR

BaR

 

Gyökszó> Határozó gyök> Névadó gyök

Gyökkapcsolat: BaR, BáR, BeR, BéR, BiR, BoR, BöR, BüR, BuR

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: határ> BőR

A szó fajtája: Határozó szó. Névhatározó gyök.

Fogalomr:  BaR> haBaR cselekvést meghatározó, BaR> BaRcs helység meghatározó, BaRát> kapcsolat meghatározó, BaR> BaRna szín meghatározása, BaR> SuBaRu nép meghatározása. A modern nyelvekben, sáv, sorompó, akadály, korlát, lezár, kizár. Fizikai határ.

Gyökpár: BaR-BáR, BaR-BeR

Leírás: BaR, BaRack, BaRc, BaRka, BaRla, BaRna, BaRát, SuBaR, SuBaRu (népcsoport), BaRanya, BaRázda, BaRlang, BaRom, BaRcs, BaRacska, BaRak,

Kialakulása: BR hangpár> hangutánzó szó kiejtése “a” egyedi hanggal.

Eredet:  szó">Ősszó

Források: Bővebben…

Gyűrű

Gy-R

Gyökhangpár kapcsolat: Gy-R, G-R, K-R, 

Kiejtve: GyéRö, GyéeR, GyéRö, GyöRö,

Gyökszó: GyűRű

Gyökkapcsolat: GyaR, GyáR, GyeR, GyéR, GyiR, GyoR, GyöR, GyőR, GyuR, GyüR, GyűR

Elágazás: GyűR> GyűRű

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: KeRek, KaRika, KöRbe

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: KőR

Gyökpár: Györ-GyüR, GyűR-GyúR

Leírás: GyűRű = A KőR, sávos kerülete. A kerület egy bizonyos, szélességében és mélységében  meghatározható sávja.

Kialakulása: GyűRű> GüR-osz (Ógörög kor > Kerek) átírás Gy> G

Eredet: GyűRű =Ősmagyar > Elágazás GüR -osz = Ógörög kor. GyűR= Ősmagyar > Elágazás RiNg= Latin FO Rovás

Források:

Czuczor-Fogarasi:
GYÜRŰ, GYÜRÜ, (1), (gyűr-ű, rokonok vele a hellen guroV, latin gyrus, török jüzük, magyar kör stb.); fn. tt, gyűrű-t. 1) Általán, test vagy tárgy, mely kerekre, gömbölyűre van alakítva, mely kört képez, valamit körülvesz. Nap- vagy holdfogyatkozás gyürüje. Gyürüt látni az égő gyertya körül. Száj gyürüje. Kék gyürü a szem körül. Gyürükbe fonódott kigyó. 2) Szorosb és szokottabb értelemben karikaféle szer, ékesség, eszköz. Arany, ezüst, vas gyürű az ujjakon. Köves gyürü. Karika gyürü. Pecsétlő gyürü. Függönyt tartó gyürük. Lánc gyürűi. Jegygyürű. Ajándékgyürű. Koldus-táska vállán, arany gyürű ujján, nem illenek öszve. (Km.). Az aranyból nem lesz gyürü, hacsak öszve nem verik. (Km.). Gyürüt húzni az ujjra. Gyürüt viselni. Gyürüt forgatni, váltani. 3) Bonctanban jelenti a testnek különféle köralaku részeit, milyenek: gyürügaratizom, gyürüporc, gyürüsérv stb. 4) Némely növényeken gyürünek mondják azon virágokat, melyek gyürü gyanánt kerítik a növény szárát, s egymástól bizonyos távolsagban állanak.

(2), (gyűr-ű) fn. tt. gyűrűt. Bizonyos növények faja: fekete gyűrű, v. feketegyűrű-jávor (acer tartaricum), néhutt, pl. a Duna mellékén sürje v. sürgyefa; vörös gyűrű, v. vörösgyűrű-somfa (cornus sangvinea); gyürüfű, máskép: farkasboroszlán (Daphne mezereum); vörösgyűrű fű, máskép: aranyos ritkaréj (solidago virgaurea); a sür vagy sarj szótól vették nevezetöket. Bővebben…

SzëR

SzëR

A magyar helyesírása: szer

Nyelvünk tartalmazza a nyílt „e” és a zárt „ë” hangot, a vastag „ě” már elveszett. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta. Ez a szócikk a SzëR gyökszóval a SzëRkëzët szavunkban lévő gyökről szól. A másik „e” hang a SzeRetet, szavunk „e” hangja, azt az előző szócikk tartalmazza.

Gyökszó> Pusztagyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzěR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: eszköz, SzëRszám

A szó fajtája: Főnév> Jëlën idejű főnév.

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzëR, SzëR-SzáR

Leírás: Valamit többSzöRöz. Össze SzoRoz vagy SzëRëz. A sokSzoRozás lehet SzëRvezkedés is.

Előfordulások: 

alapSzëR, álomSzëR, álSzëR, anyagSzëR, beSzëRëz, beSzëRző, boltSzëR, bűvSzëR, céhSzëRű, célSzëRű, címSzëRű, csodaSzëR, dögSzëR, egySzëR, ëgySzëRës, ëgySzëRi, ëgySzëRre, ëgySzëRte, ëgySzëRű, ékSzëR, elégSzëR, életSzëR, ëllënSzëR, ëlőSzëR, enyhSzëR, ënnyiSzëR, észSzëRű, ëzërSzëR, faféSzëR, félSzëR, félSzëRű, féSzëR, fogSzëR, furóSzëR, füstSzëR, fűSzëR, fűSzëRes, fűSzëRez, fűSzëRíz, gyúSzëR, hadSzëR, hangSzëR, harcSzëR, háziSzëR, hetedSzëR, hétSzëR, hétSzëRi, hűtőSzëR, időSzëRű, illatSzëR, ingerSzëR, íróSzëR, írSzëR, jogSzëRü, jóSzëRű, kémSzëR, kénySzëR, képSzëR, kétSzëR, kétSzëRi, kínSzëR, kisSzëRű, korSzëRű, látSzëR, lázSzëR, lépSzëR, lőSzëR, módSzëR, műSzëR, négySzëR, nyakSzëR, okSzëR, okSzëRes, okSzëRű, oldóSzëR, olySzëRü, óSzëR, óSzëRű, ovóSzëR, óvóSzëR, óvSzëR, őrSzëR, ösSzëRű, papSzëR, piacSzëR, pótSzëR, rágSzëR, rendSzëR, sebSzëR, smasSzëR, sokSzëRű, számSzëR, szëmSzëR, SzëR, SzëRáj, SzëRárus, SzëRb, SzëRcseg, SzëRdár, SzëRdás, SzëRdék, SzëRdica, SzëRek, SzëRén, SzëRënád, SzëRëncs, SzëRént, SzëRény, SzëRész, SzëRëz, SzëRfalu, SzëRfű, SzëRgény, SzëRha, SzëRház, SzëRi, SzëRin, SzëRint, SzëRít, SzëRk, SzëRkëd, SzëRkën, SzëRkët, SzëRkëz, SzëRkmű, SzëRm, SzëRnyë, SzëRnyű, SzëRrë, SzëRszám, SzëRszëm, SzëRtár, SzëRtári, SzëRtë, SzëRtës, SzëRű, SzëRv, SzëRva, SzëRves, SzëRvëz, SzëRvëző, SzëRvi, SzëRvíz, SzëRvtan, SzëRzés, SzëRzési, SzëRzët, SzëRzeti, SzëRzett, SzëRző, SzëRzői, szóSzëRv, tákSzëR, tanSzëR, tanSzëRű, tápSzëR,, tízSzëR, tűzSzëR, vasSzëR, védSzëR, veseSzëR

Kialakulása: 

A SzëR (vegySzëR, gyógySzëR, stb.) szavunk gyökszó. Egyik jelentése: “Általán, holmi anyagi jószág, vagyon, portéka. Mindenféle SzëRrel üzérkedni. FűSzeR, ócska SzëRek.” (Czuczor-Fogarasi szótár.)  Nyilvánvaló ennek az ára, vagy adója, a SzëRpénz[1]. A SzëR gyökszó képét a hun világba lehet visszavezetni. A hun gazdaságban a lakóépületek végén volt egy SzëR. A SzëR ëgy összetákolt nagyobb hodály. Később az ősmagyarban ez lett a féSzëR. A SzëRbën közös életet élt, a hun harcoshoz rendelt, csatlósok köre, a segédek, az elfogott ellenséges katonák, akik szabad emberként élhettek a hun gazdaságban. Itt voltak az állatok, a gabonák és a vagyont jelentő értékek. Az emberek voltak a SzëR-ben a SzëRbek.(Később az ősmagyarban.)

A SzëR gyök nem keverhető a SzeR, valamint a SzêR gyökkel. Mentsük meg a zárt ë hangot, a mély ě már elveszett!

A SzëR szó használata, a honfoglalók nyelvezetében is megjelent. Árpád korában a SzëRvëzést és annak a helyét, ahol rendelkeztek (rend-del-let) a továbbiakról. Itt kerültek mëgkötésrê a SzëR-ződésëk. Ez sorozatot jelent a SzëR -ëk sorozatát, ahogy a pince-SzëR, az egy vonalban álló pincék, házak sorát, a SzëR-tüzek sora, na és a tár ahol mindezt rëndrë, tárolják a SzëRtár. Igen ilyen értelembe, az “e” hangok összevonása után, jelentheti a ReN-det.

Eredet:  szó">Ősszó: SzëR> HUN: SzëR> Ősmagyar: SzëR>  Magyar: SzeR

[1] Aranybulla’1222; 3.czikely. A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

SzeR

SzeR

 

Nyelvünk tartalmazza a nyílt és a zárt ë hangot. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta. Ez a szócikk a SzeR gyökszóval a SzeRet szavunkban lévő gyökről szól. A másik ë hang a SzëRvëzët, szavunk ë hangja[1].

Gyökszó> Pusztagyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: vonzás

A szó fajtája: Ige

Fogalomr: SzeRetet

Gyökpár: SzeR-SzëR[2]

Leírás: Megjelenik a SzeRet, SzeRetet, SzeRep, SzeRepel, SzeRel, szavakban[3].

Kialakulása: Ősmagyar: SzeRet, SzeRetet, SzeRelem[4].

SzeR> Gyök> Ősgyök

  • SzeRet> A másik polaritás vonzalma. A SzeRetet fele
  • SzeRetet> Egyenlő vonzódás.
  • SzeRelem> A SzeRetet eredménye, az új elem[5].

Eredet:  szó">Ősszó: SzeR> Ősmagyar: SzeRet> Magyar> SzeRet, SzeRetet, SzeRelem

[1] A nyelvünk régies kiejtése során tartalmazott egy harmadik e hangot is. Ezt vastag „e” hangként kezelte a régebbi nyelvészet. Ma annyira összemosták a nyelvi szabályok, hogy nagyon nehéz a gyökök magyarázatánál a használata.

[2] Gyökkapcsolat a SzeRël> SzëRëll szavak szóképében.

[3] Azonos típusú eltérő polaritású lények szaporodásvágya.

[4] Megjegyzés: az előző három szó szinte minden nyelven egy szóval fejeződik ki.

[5] Ellëm=megellem>szülöm> megszülöm, az előző elem a szülőm.

 

SzaR

SzaR

Gyökszó

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: Bélásár, ürülék. Szleng> értéktelen, bűzös, rossz, rosszízű.

A szó fajtája: főnév

Fogalomr: Sorozatos melléktermék.

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzaR-SzëR

Leírás:  A lét fenntartásához szükséges folyamatok, mellékterméke.

Kialakulása:  Ősi eredetű magyar gyökszó. Ősmagyar.

Eredet:  szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor
A léthez, felhasznált táplálék megmaradt része. 

A lét folyamat az élet folyamata. Fenntartásához folyamatosan élelemre van szükség. Ez az élelem a táplálék. A mai “élet” fogalmán túl ide tartozik a kozmikus létezés is. Bővebben…

MaG

MaG

Gyökszó> szó">Ősszó

Gyökkapcsolat: MaG, MáG, MeG, MéG, MiG, MíG, MoG, MöG, MőG, MuG, MúG, MüG, MűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kezdetek kezdete

A szó fajtája: Főnév. Többesszámú főnév.  szó">Gyűjtőszó.

Fogalomr: MaG

Gyökpár: Mag-MáG, MaG-MéG

Leírás: „MaG” gyökszó

A Mágog, Magor, Meger, Moger, Mager, Magar későbbi nevek folytatása a Megyer és Magyar szavunk.

Mindegyik jellemző gyöke a mag gyökszó.

A Mag az élet, ami lehet növény, állat, vagy ember, virágzása során kialakuló képződmény, ami a kifejlődése, során az eredeti formához hasonló életet hoz létre. A mag, növény esetében egy vetőmag, ami magában hordozza a csírát, majd a feltörekvő növényt. A mag a vetőmagban is, de úgy is értjük, hogy valaminek, vagy mindennek a közepe.

A Mag az élet közepe, a lelke. Bővebben…

ViD

ViD

 

Gyökszó> szó">Ősszó> Elavult gyök> Elvont gyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Kisebb.

A szó fajtája: Főnév, Tulajdonnév.

Fogalomr: VaD

Gyökpár: Nincs

Leírás: Az eredetitől, kisebb, távolabbra került.

Kialakulása: ViD innen> Rö-ViD. Az alacsony Dá-ViD. A nagy városnál kisebb> ViD-ék. Az elkülönült kisebb népcsoport DraViDa. A gondoktól megszabadult e-ViD> e-ViD-ens> akkor ViD-ám. Elágazás! evidencia. Megrövidít, ha likViDál. 

Eredet: ViD>szó">Ősszó (A VaD-on tól kisebb)> Ősmagyar (Főnév, tulajdonnév, településnév) > Ómagyar (ViD=ViD-ék, ViD-ám, aki a gondoktól megszabadult> röViD.)> Elágazás! eViDens. reViDens, proViDens, proViDencia, likViDál, DáViD> Középmagyar> ViDám (ViD-Elvont gyök)

Források: Bővebben…