Szócsoport

Szócsoport

A ma magyarnak elnevezett nyelvben.

Szócsoporton azoknak a szavaknak a felsorolását értjük, melyek egy adott ősmagyar, vagy magyar eredetű törzs, vagy nép, népcsoport nyelvében fellelhető. Minden őstörzsünknek megvan a maga vallásos szimbolikája jelképe, ezeknek az elnevezéséből jön létre a szimbolikát alkotó szócsoport. Ezek a szavak, az illető törzs, vagy nép, nyelvében is azonosítható, hiszen ezek köré a szavak köré épül fel a törzsi nyelv. Ezeknek az őstörzseknek  a nyelve, ragozó sőt az utóvető szerkezetük azonos, mégis minden törzsnél idővel kialakult a saját eltérő kultúrájára jellemző, fogalmaknak, isteneknek, istenségeknek az elnevezései. Ezek az eltérések jobbára csak kiejtésben tértek el egymástól. Ennek a a kiejtéseltérésnek a nyomai még megtalálhatóak a nyelvünkben a mássalhangzók, -melyek a gyökhangok-,  kiejtésének megkülönböztetésekor, ilyenek a Bé <> Bö, Cé<> Cö, eR<>Rö és minden minden gyökhang. Sajnos a nyelvünk magánhangzóinak -melyek egyedi hangok- a számát az elmúlt nyelvújítási folyamat nagyon megnyirbálta, melyek szintén meghatározói az szócsoportnak. Az őstörzsek a világba szétszóródva ugyan megőrizték a nyelvük gyökerét, a szócsoportokra jellemző gyökhangokat, de a további távolodások a szavak azonosítása során, jobbára az adott fogalom szóképén keresztül valósult meg.
A nyelvi kultúra megmaradt, a szóképek megmaradtak és ezért az ősi szóképpel és azok szavaival kommunikáló kőkorszaki emberek a nagyobb távolságokat is könnyedén áthidalták, szembe a kitanított szókép helyetti, szójelentés tartalmú modern kommunikációval.

Kategória: szócsoport | Címke: | Szócsoport bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A helységneveinkről

A helységneveinkről röviden:

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája.

A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.

A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata, a nyelvcsaládosítás használata a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, a helységnevek mélyebb vizsgálata kínos eredményekhez vezethet. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] , a hivatalost nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: főnév, helynév, helységnév | Címke: | A helységneveinkről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A rovás számokról

A rovás számok

A Kárpát medencében használt rovás számok eredete, kialakulásának fejlődése magyar nyelvterületeken.

Magyar Adorján után

A rovás számok hasonlóan a rovás íráshoz jobbról balra róhatók, írhatók, és olvashatók.
Azt jó tudni, hogy az ősmagyar számsor is, a tízes számrendszert használta. A szumir területek egy időben ettől az ősi kárpátmedencei számrendszertől eltérően a hatos számrendszert használták.
Az alább látható számrendszer logikus felépítésének változtatása, ellent mond, a logikának és a számrendszert felborítja. Ilyen későbbi változtatás volt az etruszk és a római számrovás, ahol a hasonló jelek ellenére a félreértett szavak miatt a logika már nem működik.
Ez a folyamat is bizonyítja a magyar nyelv és a magyar szavak logikáját a gyökökbe rejlő szókép tartalmával, amit az indoeurópai nyelvek már nem értenek, csak a tanult szótári jelentésüket tudják. Sajnos a mai magyar nyelvtanítás a legjobb úton halad a felé, hogy a magyar ember se értse meg, ezt a nyelvi logikát.

Az ős-magyar számsorban a kisebb számokat, egytől-négyig, egyszerű függőleges vonalakkal jelölték. E négy függőleges vonal pedig a kéz négy ujját jelenti, míg a rézsútos vonalak a hüvelykujjat, vagyis az ötöt, illetve az ötös szám legrégibb alakját.

Kezdetnek fogadjuk el, hogy az ősmagyar V jel az ötös számot jelentette:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Szótár | Címke: , | A rovás számokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VöR

VöR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elavult gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VéR

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: Vér.

Gyökpár: VöR – VőR 

Leírás
Elavult gyök, másképp: vér, származékai vörös, vörheny, vöröslik  VĚRĚS, VĚRĚSLIK 

Kialakulása:  Előmagyar > Elavult szó

Elágazások:



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VöR <> RöV 

Közvetlen rokon gyökszava: VőR gyök.


Források:

Kategória: Ősmagyar, VöR, VR | Címke: | VöR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VoR

VoR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elvont gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VoRcog

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: VoRcog

Gyökpár: VoR – VóR 

Leírás
Ismétlődő mozgást fejez ki, a vorcog, szavunkban.  Fogak folyamatos ismétlődő, hanghatást keltő, mozgása a rágás, a porcogó > PoRc rágása. 


KialakulásaŐsszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.

Elágazások:



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VoR <> RoV mely szó adja a fa faragás cselekvő hatását a rovást.

Közvetlen rokon gyökszava: VóR gyök és a porc, porcog, porcogó szavunk.


Források:

Kategória: Ősmagyar, VoR, VR | Címke: | VoR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

ViR

ViR
Gyökszó

Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR

Gyökszó, Elvont gyök, Elavult Gyök.

Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VüR, VűR

Szóbokor szint: Második szint

Jelentése: Virít, Virág

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr:  Pir > Piros

Gyökpár: ViR <> VíR

Leírás: Elvonatkoztatva jelenti:

  • Virít >  Ige
  • virgonc > melléknév
  • virnyákol > képzett ige ; hang (hasonlóan a vernyákol hang bakzó macska, hangja) , virgonc fogalmakat.

A virít, élénk fogalomkőr, elvonatkoztatva a virgonc, hangutánzással a virnyákol.

Elvont gyök, melyből élénk színre vonatkozó származékok erednek, milyenek: virad, viraszt, virázsol, virág, virít, virúl stb. Mind ezek abban egyeznek, hogy élénk, különösebben piros színre vonatkoznak itt: virad, fölvirad, midőn hajnal nyílik, hasad s a keleti égtáj pirosodni kezd; virágzik a növény, élénk diszlő színt ölt magára. Mind ezekben a piros, pirosas vagy pirossal vegyes szín az uralkodó, ezért rokona a pír.

Kialakulása: Ősmagyar > Ősszó > magyar kor">Előmagyar kor

Eredet: Ősmagyar 

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Előmagyar kor, gyök, Ősmagyar, ViR, VR | Címke: | ViR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VěR

VěR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elvont gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VěR 

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: VěR

Gyökpár: VéRVěRVeR

Leírás: Elvont gyök, melyből věrěs, věrnyeg, věrhenyeg származtak; hangváltozattal a származékok is vörös, vörnyeg, vörhenyeg stb.


KialakulásaŐsszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.

Elágazások:

  • Perzsa: bor = pir


Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VěR <> RěV 

Közvetlen rokon gyökszava: VéR.


Források:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Ősmagyar, VěR, VR | Címke: | VěR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Elavult gyök

Két fő fajtája létezik:

  • Elavult gyök: Általában önállóan nem használjuk, hanem egy értelmes használt, ragozott vagy képzett, szó alapját képezik, azok kezdő gyöke.
  • Elvont gyök:
    • Ennek a változatnak is két megközelítése van. Az egyik a szokásos Indoeurópai nyelvi elemzéseket követve régi szavakból keletkezik elvonással. Ezt a formát nem szívesen használom, mert ez nem a magyar nyelv sajátossága, helyette az gyök">elavult gyök kifejezést használom. Ide sorolom a CzF szótár Elvont, vagy elavult törzseit.
    • Másik változat a szótő fogalmi elvonatkoztatása. Egy adott gyök elvonatkoztatása, átértelmezve például VáR ige átértelmezve, elvonatkoztatva VáR főnév. Lehet Elavult gyök is. Elvont vagy elvonatkoztatott gyök fogalmaként a szótárban így használom.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: elavult gyök, elvont gyök, fogalmak, Szótár | Címke: | Elavult gyök bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Elvont gyök

Elvont gyök:
Elvonatkoztatás.

Ebbe a kategóriába az elvonatkoztatott gyököket sorolom.

Ezek a gyökszavak adott gyökszó használata esetén a jelentéstartalmukban változnak, de a régi és az új gyökök gyökszóképe, azonos eredetre vezethető vissza. A szóképek kapcsolata magyar szóhasználatú értelmezéssel belátható, bizonyítható.

Egy adott gyök elvonatkoztatása, átértelmezve például VáR ige átértelmezve, elvonatkoztatva VáR főnév.

Lehet Elavult gyök is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: elvont gyök, fogalmak, gyökszó | Elvont gyök bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyökszó

Gyökszó:
Egy gyökből álló szó. Általában magyarul érthető szó.

Lehet:

 

Kategória: gyökszó | Címke: | Gyökszó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva